KonzervArtaudrium: „Ötezer éves újszülött”

KonzervArtaudrium: „Ötezer éves újszülött”
Gyűrhető, hajtható, téphető. Lehet belőle ablak, futballabda, távíró, de még a halál sisakja és kaszája is. Minden, amit csak akarnak a KonzervArtaudrium Színházi Műhely előadói.

A társulat Bessenyi Zoltán rendezővel most készül előadásuk részévé tették a Hajdú-Bihari Naplót.

Összecsiszolódtak

A Mi, újság… című produkción dolgozó társaság hétfőn megmutatta a közönségnek, hol tart a próbafolyamatban. Bár a kész előadás is újjászületik minden előadáson, hisz az aznapi Naplóra épül. A szereplőknél újság, szövegdarabkákat, híreket, neveket olvasnak fel belőle. Spontán (vagy annak látszó) módon ezekből szituációk teremtődnek.

Elég egy rövid mondatnyi hír vagy egy közismert név. „Matthäus”, először bemutatkozásszerűen hangzik el, kézfogás követi. Később egyre erősödő szurkolás, majd gólhelyzet: kezekből lábakból kapu készül, lassított felvételt mímel a csapat, a focista cselez, vezeti a labdát, majd lő, majd a lelassulva repülő „labda” kiköt az egyik szereplő szájában. Majd néhány perces gólöröm következik visszajátszásban – közönség pukkadozva nevet.


INFO
A KonzervArtaudrium Színházi Műhely előadásai a DEOEC II. kollégiumának alagsorában
tekinthetők meg. További tudnivalók a társulat honlapján: www.konzervszinhaz.hu

Vélhetően sok rögtönzött elem lehet a készülő az előadásban, mégsincsenek benne üres járatok vagy félresikerült, csiszolatlan helyzetek. A jeleneteknek íve van, a játéknak, bohóckodásnak mértéke. Nagyon összeszokott embereket láttunk a pince színpadi terében, akiknek munkájában a narráló- és mozgásszínházjellegű eszközök, technikák birtoklását sejtheti az egyszerű néző.

Szövegszövők

A szövegek, mondatfoszlányok összeszövődnek vagy összegabalyodnak. A szereplők úsznak a szövegköziségben, élvezik a játékot. Ahogy az újságból tárgyakat formálnak, úgy formálják e láthatatlan anyagot is. dd

A nézőnek eszébe jut, nap mint nap mennyi hatás éri, és mi történhet ezzel a tudat mélyében. Nyilván ehhez hasonló. A szövegszövés olykor tréfás vagy groteszk mondatsorokban végződik, mint a különböző stílusban előadott „ötezer éves újszülött”. Máskor a szituációban el kezd jelenteni valamit egy szó. Jelnyelv születik.

Iskolateremben vagyunk: minden „gyerek” – térdelő szereplő – kezében füzet (Napló). Remegve pislognak a szigorú tanárra. Óriási játszma: felelés, felszólítás, súgás a szőtt és font vagy átnevezett szövegeken.

Új téma: hurrikán. Távírokat mímelve „passzolják” egymásnak a színészek a mondatokat, s azok persze félreértődnek, torzulnak. Végül „hurrikán pusztít” a teremben: szészaggatva, összegyűrve az eddig szó szerint rongyosra olvasott újságokat.

P. É.








hirdet�s