Finnugor világkongresszus - Észt elnök: a kis népek nyelve nélkül szegényebb lenne az emberiség

Siófok, 2012. szeptember 5., szerda (MTI) - Bár szigorúan gazdasági szempontból nézve nem éri meg megőrizni és fejleszteni az emberiség lélekszámához képest kis létszámú finnugor népek nyelvét, kultúráját, és az volna a racionális, ha áttérnének valamelyik világnyelvre, de ez kulturális pusztulásukhoz vezetne, szegényebbé tenné a civilizációt, ezért elfogadhatatlan - jelentette ki az észt elnök a siófoki finnugor világkongresszuson szerdán elmondott beszédében.

"Bárki tudna jó és szemléletes példát hozni annak alátámasztására, hogy a négy évvel ezelőtti V. kongresszuson szőtt álmaink hogyan foszlottak szerte a gazdasági válság és a pénzszűke miatt" - mondta Toomas Hendrik Ilves, hozzátéve, hogy válság idején a kulturális beruházások általában az "egyelőre nem fontos" skatulyába kerülnek.

Ráadásul a finnugor népeknek, nyelveknek és kultúráknak nem adatik meg, hogy a nagyvilágban jelentős befolyásra tegyenek szert. Befolyásuk túl kicsi, piacaik túl messze esnek a globális vonzásközpontoktól és pénzforrásoktól - mutatott rá az észt elnök.

Mint megjegyezte, szerencsére a világ demokratikus része már régen felismerte, hogy nem a pénz a gazdagság egyetlen mércéje. A szabad és demokratikus társadalmak szükségesnek tartják, hogy támogassák a kultúra megőrzését szolgáló, tartalmilag fontos beruházásokat.

"Mi észtek vagy a lettek, a lívek egy olyan országban kényszerültünk élni, amelyben nemzeti kultúránknak tartalmában szocialistának, formájában népiesnek kellett lennie. Vagyis mindez zsibbasztóan sztereotip és valódi népi kulturális tartalom nélküli volt. A szabad és demokratikus államok képesek múltjukkal nyugodtan szembenézni, és közben nem kell félniük attól, hogy nyilvánosságra hoznak olyan tényeket is, amelyek miatt szégyenkezniük vagy szabadkozniuk kell" - szögezte le Ilves.

Sauli Niinistö finn elnök beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Finnország, amely nyelvi és kulturális szempontból viszonylag homogén volt, mára kétnyelvűvé vált a svéd kisebbségnek köszönhetően. A számik (lappok) Finnországon kívül Norvégia, Svédország és Oroszország területén élnek.

"Második nyelvünk a svéd, de finnugor nyelvi környezetben ebben nincs semmi szokatlan. A különböző nyelvek és kultúrák együttélésével foglalkozó kérdések az európai diskurzus részét képezik. A nyelv és a kultúra nem magántulajdona a népeknek, hanem az egész emberi civilizáció része. Finnországban nagyon nagy figyelmet szentelünk a számik kultúrájának megőrzésére" - mondta.

Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter arról beszélt, hogy hazájában 194 nép él, amely összesen 274 nyelvet beszél.

"Oroszország mindig nagy jelentőséget tulajdonított minden egyes nemzetiségnek, és számára elfogadhatatlan megközelítés, ha az egyik nép el akarja nyelni a másikat. Viszont úgy gondolom, hogy a kisebbségi nyelvek megőrzésére nem lehet szabványt kidolgozni, amelyet azután minden országnak követnie kellene. Ha lehetne ilyen szabványt kialakítani, akkor nyilván nem volnának problémák az európai multikulturalizmus fenntartásában. Semmit nem lehet kötelezővé tenni, természetesen kell alakulniuk a folyamatoknak" - szögezte le a miniszter.

A szerdától péntekig tartó VI. finnugor világkongresszus témája az etnopolitika és a jog, a nyelv és az oktatás, a tömegtájékoztatás, az egészség, a demográfia, az ökológia és az ifjúság. Idén először, hagyományteremtő szándékkal gazdasági fórumot is tartanak, mert az érintett országok az üzleti együttműködésben látják a továbblépés lehetőségét.

- MTI -