Költségvetési kiigazítás – A TÖOSZ és kábelszolgáltatók a közművezeték-adóról

Budapest, 2012. október 19., péntek (MTI) – A TÖOSZ szerint a vízvezeték- és csatornahálózat 70-80 százaléka önkormányzati vagy állami tulajdonban van, viszont a hálózatok hosszát nem tartják pontosan nyilván; a kábelszolgáltatók versenyhátrányról beszélnek a költségvetési kiigazítási intézkedések sorában tervezett közművezeték-adó kapcsán.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján közzétett dokumentum szerint a villany-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek után méterenként 100 forint adót vethető ki a vezetékek tulajdonosaira. Az adóból a helyi önkormányzatok 30 milliárd forint többletbevételre tehetnek szert.

Az MTI részleteket firtató kérdésére a tárca pénteken azt válaszolta, hogy a közműtulajdonosokra vonatkozó építményadó helyi adó, ezért annak bevezetéséről és – meghatározott keretek közötti – mértékéről a települési önkormányzat dönt. Az adó kivetése az építményadó esetében már megszokott módon történik. A válaszból az is kiderül, hogy az intézkedést tartósnak szánja a kormány.

Az MTI megkereste a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), valamint a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget, a beszélgetésekből az szűrhető le, hogy sem az önkormányzatok, sem a szolgáltatók nem tartják pontosan nyilván a közműhálózatok hosszát.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke az MTI-nek elmondta, az önkormányzatok általában csak a saját tulajdonukban lévő közműhálózatról vezetnek nyilvántartást. Hozzátette, a vízvezeték- és csatornahálózat 70-80 százaléka önkormányzati vagy állami tulajdonban van, és éppen az a törekvés, hogy ezek a közművek magyar tulajdonban maradjanak.

Úgy vélte, hogy az új adónem 2013-ban még nem fog beépülni a szolgáltatások árába, de azt követően igen, hiszen a költségeket érvényesíteni kell az árakban. Hozzátette, hogy 2014-ben a közmű szolgáltatások nagy része hatósági áras lesz.

Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke véleménye szerint a tervezett új adónem ellentétes az uniós szabályozással, versenysemlegességet sért és ellehetetleníti a telekommunikációs szektorban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokat.

Uniós elvárás, hogy 2020-ig az internetszolgáltatást mindenhol elérhetővé kellene tenni – emlékeztetett a szövetség elnöke. Kifejtette, hogy Magyarországon több száz vagy több ezer kilométer kábelt kellene még beásni ahhoz, hogy az egész országban elérhető legyen az internet, továbbá teljesüljön a minimum 30 megabites sávszélesség és az a követelmény, hogy a lakosság 50 százaléka 100 megabitre fizessen elő. Úgy vélte, hogy ezt a követelményt nem lehet biztosítani kábelszolgáltatók nélkül, a mobil technológia ugyanis országos szinten jelenleg meg nem alkalmas erre.

Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés versenysemlegességet sért a telekommunikációs szektorban. A műsorterjesztésben a kábelszolgáltatók rendkívül nagy versenyhátrányba kerülnek például a műholdas szolgáltatókkal szemben, amelyeknek semmilyen vezetékük nincs. Bár az egész szakmát sújtja az intézkedés, a kábelszolgáltatók kiemelten érintettek – vélekedett Kéry Ferenc.

A szakmai szövetség elnöke elmondta azt is, hogy “méterre” a szolgáltatók sem tartják nyilván a hálózatukat, tehát ha a bevalláshoz föl kell mérni a kábelhálózat hosszát, akkor az adótétel mellett az adminisztrációt is növelheti a tervezett intézkedés.

Kéry Ferenc szerint főleg a kisebb, vidéki szolgáltatókat érinti kedvezőtlenül az új adó, és elsősorban a családi házas övezetekben, vagyis ott, ahol nincs lakótelep. Elmondta azt is, hogy főleg vidéken, a települések belterületén az jellemző, hogy ezek a kis szolgáltatók saját infrastruktúrát építenek ki, vagyis a hálózatok üzemeltetői döntő többségben tulajdonosai is a kábeleknek. Kisebb részben pedig önkormányzatok tulajdonában is vannak hálózatok.

Az iparág szereplőit tömörítő, 180 tagot számláló kábelkommunikációs szövetség elnöke szerint a szakma azért is értetlenül áll az új adó előtt, mert néhány napja zárult le a jelentkezés arra az uniós támogatású pályázatra, amelynek célja, hogy az optikai hálózatok országosan elérhetővé váljanak. A pályázók azonban a beruházás költségvetésének tervezésekor még nem tudhattak erről az új adónemről, ami befolyásolhatja a befektetéseket.

– MTI –








hirdet�s