Kolorádó Kid: a forradalom szociográfiája Miskolcon

A Helynekemben
A Helynekemben - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Vágvölgyi B. András író, filmrendező képei az ötvenes évek társadalmáról.

„Egy ilyen forradalmár minden városba kell…” Ezt a címet viselte a miskolci Helynekem ünnepi rendezvénysorozata, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján „rendhagyóbb” módon állított emléket a hatvan évvel ezelőtti hősöknek, áldozatoknak, illetve az eseményeket átélő „civil” embereknek.

A programfolyam részeként a forradalmi nap előestéjén „Hétköznapi csibészből politikai elítélt” munkacímmel bemutatták Vágvölgyi B. András: Kolorádó Kid című, hat esztendővel ezelőtt készült filmjét, majd – Zemlényi Attila vezetésével – kerekasztal-beszélgetést folytattak a közönséggel.

Jól illeszkedett

Egy világmegjárt ember, Vágvölgyi B. András személyisége és Kolorádó Kid filmje kitűnően illeszkedett a programsorozat kitalálóinak céljába, hogy ne pusztán arról legyen szó ezekben a napokban, hogy hőseink előtt fejet hajtva emlékezzünk. Fontosabb, hogy belehelyezkedjünk a kor emberének a világába. Lássunk bele a hétköznapokba, próbáljuk megérteni a helyzetképek által, hogy mit gondoltak, mire vágytak, mit éreztek „halandó emberként”. Az író és immár filmrendező (lényegében a Kolorádó Kid volt az első filmje – a szerk.) Vágvölgyi B. András maga is egyfajta kalandos életutat járt be, ami önmagában is beleillik egy kalandos korszak bemutatását célzó sorba.


Amikor előéletét firtatjuk, csak jelzésszerűen sorolva is egy „világlátott ember” képe bontakozik ki előttünk. Indulás Szegedről, a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karáról, azután ugyanilyen kritériumokkal következett az ELTE, jócskán benne még a szocializmus nyolcvanas éveiben. Már ekkor is inkább az ember, a társadalomalkotó tényezők érdeklik inkább, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt, majd az Essexi Egyetemen tanult.

Részese volt

Aktív részese volt a rendszerváltás körüli eseményeknek, mint Nagy Imre újratemetésének sajtófőnöke, aztán mint a Magyar Narancs alapítója és egészen 1998-ig főszerkesztője. Többször megfordult tanulmányi célzattal az Egyesült Államokban, filmszakos hallgatója volt a Harvard Egyetemen Dusan Makavejevnek. Ha nagyjából teljesnek akarjuk tekinteni Vágvölgyi B. András „repertoárját, akkor az író és filmrendező mellé oda kell írnunk, hogy újságíró, filmesztéta, politikai és kulturális kommentátor.

Kreuzer Béla pokoljárása

A Kolorádó Kid nem a forradalom és szabadságharc fősodoráról szól. Viszont szociológiai igényű képet próbál adni az akkori társadalomról, illetve bepillantani az emberek életébe, a tetteikben gyarló emberek életébe. Az egyik főszereplője Kreuzer Béla rakodó – civilben lóverseny- és szerencsejáték-függő, aki a forradalom után három évvel „nyer” a lovin és aznap már igyekszik is rajondócsapatával elmulatozni a megszerzett pénzt. A titkosrendőrség azonban már a nyomában van. A korszak morbiditása, hogy Iskiné – aki Kreuzer élettársa, az ominózus szórakozóhely mosdójában informálja a nyomozókat. Az eredmény: Kreuzert még aznap éjjel letartóztatják. Az már csak a kihallgatások során derül ki, hogy politikai ügyben vádolják meg, a forradalom alatt vállalt szerepéért.

A cella már egy újabb társadalmi színtér. Kreuzer egy idősebb emberrel, Koltaival kerül egy cellába.

Elpáholja

A konfliktus akkor alakul ki, amikor melléjük teszik a fiatal Katkót, aki Moszkvában, kommunista családban született. Koltai alaposan el is páholja Katkót, amikor kiderül róla, hogy 1956. november 4-e után az oroszoknak tolmácsolt. Koltai és Kreuzer mindezek nyomán váltak bizalmasokká. A forradalom időszaka a kettejük beszélgetései nyomán tárul a néző elé. Képek, tettek sorjáznak egymás után. Azt is itt tudhatja meg a néző, hogy Kreuzer és Iskiné a Rajk-temetésen találkoztak, elsöprő szexuális vonzódás, szerelem lett belőle, mely még az október 23-án kitörő forradalmat is háttérbe szorította egy ideig.


A rendező úgy tudott az ötvenes évek magyar emberéről, hétköznapjairól beszélni, hogy nem sarkította politikai szintre a történetet. És ezáltal lehet szeretni a Kolorádó Kidet.

Szaniszló Bálint








hirdet�s