Klímaváltozás: már elkezdődött

Hurrikántól, tájfuntól nem kell tartanunk Magyarországon, azonban számíthatunk árvízre, aszályra, belvízre, özönvízszerű esőre, hőséghullámra, korai és késői fagyokra, jég-, valamint ónos esőre, szélviharra, és az ultraibolya-sugárzás is megnövekszik.

Minderről Láng István akadémikus, a VAHAVA projekt vezetője beszélt a Naplónak, aki szerdán regionális fórumot vezetett a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában A klímaváltozás – hatás – válaszadás címmel. Mint a professzor elmondta, a VAHAVA mozaikszó: a változás, hatás, válaszadás szavakat tömöríti.

A hároméves projektet 2003-ban hozta létre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a Magyar Tudományos Akadémia azzal a céllal, hogy az segítse Magyarország felkészülését az esetleges klímaváltozásra, hatásaira, a válaszadási lehetőségekre.

Mint Láng István elmondta, a kutatás zárószakaszába érkezett, jövő márciusban készül el jelentésük, hogy az újonnan megválasztott kormány dönthessen, mit szeretne megvalósítani belőle. A munkához kapcsolódóan regionális szakértői vitákat tartanak hat helyen, az elsőt Debrecenben.

Felkészülhetünk

A projekttel a politikát akarják befolyásolni – jelentette ki az akadémikus. A szakemberek szerint ugyanis lesz klímaváltozás, sőt már elkezdődött. A természeti csapások jelenleg évente 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak hazánkban, azonban ha folytatódik a lassú felmelegedés, ez akár a duplájára is nőhet.

A viharokat, esőzéseket nem lehet megakadályozni, viszont felkészülhetünk a veszélyre, többek között az árokrendszer kiépítésével vagy azzal, hogy a települések ne közvetlenül a csermelyek partjára, hanem magasabb területre épüljenek. Decentralizált logisztikai központokra van szükség, ahol eszközöket, étel- és víztartalékokat halmoznak fel, hogy ha bármi történik, gyorsan reagálhassanak az emberek – sorolta az akadémikus. Magyarország ma is elég jó helyzetben van, de mindig lehet javítani – fogalmazott Láng István. Ennek elérése érdekében többféle támogatásra van szükség. A döntéshozóknak új problémával kell szembenézniük, nem maradhat el a szakértők közvetlen közreműködése, és nem feledkezhetünk meg a lakossági támogatásról sem. A médiának óriási a szerepe, hiszen befolyásolja a közhangulatot.

A helyes arány

A megelőzés hosszú távon jóval olcsóbb, mint a károk felszámolása. Krízishelyzetben mindenki igyekszik elhárítani a bajt, és mindig rendelkezésre tudják bocsátani a kellő anyagi forrásokat, míg a kockázatkezelés esetén mindez nehezebben működik: tudjuk, hogy baj lesz, mégsem történik semmi. A helyesebb arányt kellene megtalálni a kettő között, ami politikai döntések sorát igényli.

A VAHAVA projektben részt vettek a felsőoktatási intézmények is, a Debreceni Egyetem szakemberei széles körben működtek közre a kutatásokban. Nem véletlen, hogy éppen a cívisvárosban indult a hat részből álló fórumsorozat – jegyezte meg Láng István.

Ü. Sz.








hirdet�s