KLÍMA – Eltűnik a fekete bárány a melegedés miatt

Újabb magyarázatot találtak a tudósok a skóciai Soay-szigeti birkák rejtélyére. Ezek a szabadon élő, nem tenyésztett birkák ugyanis fittyet hányva a darwini evolúciós elméletre, egyre kisebbek és egyre világosabbak.

A skót partoktól 65 kilométerre fekvő Soay-szigeten élő birka a háziasított birka kőkorszaki változata. Leginkább a földközi-tengeri muflonra hasonlít. Valószínűleg 4 ezer éve telepítették be. A szigeten szabadon él, nincs vetélytársa és ragadozó ellensége, így kiváló anyagul szolgál a tudósok számára.

A Soay-szigeti birkák zárt populációban élnek, nem vándorolnak el, és máshonnan sem érkeznek közéjük birkák. Létszámuk hullámzik. Időnként túlszaporodnak, és a sziget már nem tudja őket eltartani, akkor az állomány összeomlik. Legutóbb 1989-ben 12 hét leforgása alatt a népesség kétharmada pusztult el.

A tudósok az 50-es évek óta tanulmányozzák ezt a birkafajt, és 2007-ben meglepve állapították meg, hogy a birkák mérete folyamatosan csökken. Egyre rövidebb a lábuk, és egyre kisebb a testsúlyuk. Az evolúciós elmélet szerint ezeknek a birkáknak egyre nagyobbakká kellene válniuk, mivel nincs természetes ellenségük, ráadásul a sziget zord telei miatt is a nagytestű egyedeknek volna nagyobb esélyük a túlélésre.

A londoni Imperial College kutatói a klímaváltozással magyarázzák a birkák testméretének csökkenését. Az utóbbi évtizedek enyhébb telein az olyan kistermetű bárányok is megélték a felnőttkort, amelyek máskülönben a világra jövetelük után elpusztultak volna.

Ezt a klímaváltozós tézist most megerősítette három ausztrál szakértő, aki összevetette a sziget időjárására és a birkák méretére vonatkozó adatokat az állatok gyapjának színével. A manapság többségbe került kisebb termetű birkák ugyanis világosabbak is. A kis termet és a világosabb gyapjú összefügg egymással, ezt genetikai elemzés is kimutatta. A nagyobb termetű egyedek gyapja sötétebb.

A Soay-szigeti birka zsemleszínű vagy barna, néha teljesen fekete egyedek is előfordulnak.

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói kiemelik, hogy hidegebb időszakokban a sötétebb szőrzet előnyt jelent, mert több napsugárzást nyel el, így kevesebb táplálék szükséges a megfelelő testhőmérséklet fenntartásához. Minthogy a klíma melegebbé vált az Atlanti-óceán északi medencéjében, a sötétebb szőrszín már nem jelent előnyt, így a világosabb és kisebb egyedeknek is esélyük nyílt a fennmaradásért folyó küzdelemben.

A tanulmány a brit tudományos akadémia Biology Letters című szaklapjában jelent meg szerdán.








hirdet�s