Klíma-kalauz B.-A.-Z. megyében

Klíma-kalauz B.-A.-Z. megyében
A nagy nyári kánikulában ki ne vágyna arra, hogy egy hűvös szobában lógassa a lábát egy nagy pohár fagylalttal a kezében. A klímaberendezések és légkondicionálók talán segíthetnek elérni a célunk. Azonban nem árt, ha néhány dologra odafigyelünk ezekkel a csodamasinákkal kapcsolatban.

Amikor beírtam a google-ba a „klíma” szót, hihetetlen mennyiségű találatot kaptam. Számtalan webáruház, márka, akció. Átböngészhetetlen mennyiség. Kíváncsi lettem, hogy a kereslet vajon ugyanakkora lehet-e, mint a kínálat. Lehet hogy rossz helyen próbálkoztam, vagy éppen a miskolci Centrum környékén álldogáló emberek nem haladnak a korral, de ők egyértelműen még a ventillárra esküsznek.

Lássuk csak közelebbről: mobilklíma, ablakklíma, osztott (split) klíma, légcsatornás klíma. Négy típus, hogy a magánember igényeitől kezdve a hatalmas üzletközpontok, irodaházak igényeit is el tudják látni a gyártók. Ha valaki meg tudja fizetni a borsos árukat, akkor tuti hogy megtalálja azt, ami leginkább megfelel az elvárásainak.

De semmiképpen se döntsünk elhamarkodottan. Cseles módon az áruházak árcéduláin a kiperkálandó összeg alatt sokszor csak a hűtési/fűtési teljesítményt olvashatjuk, ami mind szép és jó, de mégsem a fogyasztást jelenti. Ami pedig lényeges, mert olyan berendezéshez is volt szerencsém, amely majdnem két és félszer annyit fogyaszt mint egy mikró, ráadásul az utóbbit csak két percig szokás használni az ebédmelegítéshez.

Ha magánemberként készülnénk klímaberendezést vásárolni, leggyakrabban az osztott és a mobilklímát fogják nekünk ajánlani. Ezeknek az áraik ötvenezer forintnál kezdődnek, de jócskán meghaladhatják a százezer forintot is. Ha split klíma mellett döntenénk, arról semmiképpen se feledkezzünk meg, hogy ennek a telepítése építkezési engedélyhez kötött (a kültéri egység miatt). Ráadásul társas- vagy panelház lakosaiként, még a szomszédok egynegyedének a beleegyezésére is szükségünk van. Akkor sincs minden veszve, hogyha valamilyen oknál fogva elfelejtkeznénk az engedélyről. Végső megoldásként még mindig ott van a fennmaradási engedély kérése, amit ha megkapunk „csak” bírsággal sújtanak minket (a rosszabbik esetben le kell szereltetnünk a klímát). Mindezek ellenére aki továbbra is ragaszkodik az osztott klímához, tegyen félre még körübelül negyvenötezer forint + áfát, mert ennyibe kerül ha hivatásos, zöldkártyás szakemberrel szeretnénk beszereltetni a készüléket.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes lenne szólni a klímaberendezések esetleges környezet- és egészségkárosító hatásáról. Megkeresésemre az Észak Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség egyik munkatársa azt nyilatkozta, hogy az ilyen fajta készülékek mind szigorúan ellenőrzöttek és már nem bocsátanak ki olyan halogén anyagokat, amelyek károsítanák a levegőt és az ózonréteget. Amikor pedig arra terelődött a szó, hogy néhány nyugati országban bizonyítottan azért emelkedett meg néhány város átlaghőmérséklete, mert nagyon sok klímát használnak az ott élők, a válaszadás elhárításába ütköztem azzal a kifogással, hogy Magyarországon (még) nincs olyan mennyiségű berendezés, amely hatással lehetne a hőmérsékletre.

Az egészségkárosító hatások pedig nyílvánvalóak: szem- és bőrkiszáradás, megfázás. És még nem is említettem az állandó zajszintet, ami 30 dB-től 60 dB-ig terjedhet. 65dB-től már vegetatív problémák jelentkezhetnek a szervezetben.
Ezek függvényében én azt hiszem, a centrumi többséghez csatlakozom. Éljen a ventillátor.

D.M.








hirdet�s