Klein Dávid: technikailag nem nehéz, de veszélyes volt a Manaszlu megmászása

Akt.:
Budapest, 2015. október 19. Klein Dávid a Sourcing Manaslu Expedíció záró sajtótájékoztatóján egy budapesti szállodában 2015. október 19-én. Technikailag nem különösebben nehéz, de veszélyes kihívás volt a Manaslu megmászása - mondta el a hegymászó a 8156 méter magas nepáli csúcs meghódításáról.
Budapest, 2015. október 19. Klein Dávid a Sourcing Manaslu Expedíció záró sajtótájékoztatóján egy budapesti szállodában 2015. október 19-én. Technikailag nem különösebben nehéz, de veszélyes kihívás volt a Manaslu megmászása - mondta el a hegymászó a 8156 méter magas nepáli csúcs meghódításáról. - © MTI Fotó: Mohai Balázs
Budapest – Technikailag nem különösebben nehéz, de veszélyes kihívás volt a Föld nyolcadik legmagasabb hegye, a Manaszlu megmászása – mondta el Klein Dávid hegymászó a 8156 méter magas nepáli csúcs meghódításáról hétfőn Budapesten.

Klein Dávid a 2013-ban a Kancsendzöngán elhunyt Erőss Zsolt után a második magyar hegymászó, aki felért a Manaszlu csúcsára. Az egyszemélyes Sourcing Manaslu Expedíció (2015) augusztus 31-én indult és október 13-ig tartott, a mászás alatt Klein Dávid összesen 26 napot töltött a hegyen a 4850 méter magasban kiépített alaptáborban vagy afölött.

A hegymászó az expedíciót értékelő hétfői sajtótájékoztatón elmondta: a szokatlanul havas csúcs meghódítása ugyan technikailag nem különösebben nehéz kihívás, azonban az első és a második tábor közötti függőgleccser, valamint a 6200 méter magasban fekvő második tábor felett elterülő, 400-500 méter hosszú közepes dőlésszögű – vagyis a lavinák elindulásához rendkívül kedvező – emelkedő veszélyessé tették a hegymászást.

Mint fogalmazott, amikor akklimatizációs célból először járt a második táborban, egész éjszaka kabátban és bakancsban feküdt a kezében késsel, rettegve attól, hogy a havazás miatt lavina söpör végig a sátrakon. “Utólag azt mondom, hogy le kellett volna jönni, az lett volna a becsületes megoldás” – fűzte hozzá.

Klein Dávid hozzátette azt is, hogy a himalájai viszonyokhoz képest az alaptábor meglehetősen alacsonyan, a fagyhatár alatt fekszik, így rossz idő esetén a könnyen takarítható hó helyett eső esik. A megázott felszerelés később könnyedén megfagy, az eső az elektronikai eszközökre is jóval ártalmasabb, mint az egyszerűen lesöpörhető hó.

A hegymászó az expedíció alatt oxigénpalack, társ és serpák, valamint mindenféle támogató személyzet nélkül, rendkívül könnyű felszereléssel mászott. Az eseményen kiemelte, hogy az egyes tábor fölé csak egy könnyű, egyfalú sátrat vitt magával, az egész expedíció alatt pedig összesen két gázpalackot használt el főzéshez. Semmit sem hagyott fent a hegyen, minden felszerelését, szemetét lehozta magával a sikeres csúcstámadás után.

Klein Dávid a 7450 méter magasban felállított négyes táborból szeptember 30-án, éjszaka éjfél előtt indul el a Manaszlu főcsúcsára, ahová október elsején 6 óra 30 perckor ért fel. Mint elmondta, a csúcstámadáskor a legnagyobb nehézséget az ugyanabban az időben induló, ezért a csúcs alatt összetorlódó 20-30 hegymászó okozta hosszú várakozás jelentette.

A hegymászó a Nepálban szerzett tapasztalatairól elmondta, hogy a Manaszlut övező rendkívül mély völgyekben a Himalájában megszokott sziklás-köves táj helyett buja növényzet, szinte tropikus élővilágú környék fogadja a túrázót. Ugyan a tavaszi pusztító földrengések nyoma mindenütt felfedezhető, a károkat mindenhol igyekeznek helyrehozni és a helyiek számára az a legnagyobb segítség, ha visszatérnek a turisták – fogalmazott Klein Dávid.


kd2

Klein Dávid a Sourcing Manaslu Expedíció záró sajtótájékoztatóján egy budapesti szállodában 2015. október 19-én. Technikailag nem különösebben nehéz, de veszélyes kihívás volt a Manaslu megmászása – mondta el a hegymászó a 8156 méter magas nepáli csúcs meghódításáról. | MTI Fotó: Mohai Balázs


A magyar magashegyi hegymászás helyzetéről szólva Klein Dávid elmondta, hogy a tizennégy nyolcezres csúcsból tizenkettőn már járt magyar állampolgár, mára csupán az Annapurna és a K2 maradt hátra.

Ezzel kapcsolatban az MTI-nek elárulta, hogy 2016 tavaszán szeretné meghódítani a nepáli Annapurnát, a 8091 méteres csúcsnak elsősorban a déli – kevésbé lavinaveszélyes, de technikailag igen nehéz – oldala vonzza. Megjegyezte azonban, hogy ennek a tervnek a megvalósításához már csapatra lesz szükség.

A Manaszlut az idei őszi szezonig több mint nyolcszázan mászták meg, idén becslések szerint mintegy hatvanan juthattak fel a csúcsra, többségük oxigénpalackkal. Idén egyetlen tragikus kimenetelű baleset történt a hegyen: 2015. október elsejéről másodikára virradóan Benedek Zoltán magyar származású osztrák hegymászó a csúcs elérése után vesztette életét, valószínűleg tüdőödéma következtében.

– MTI –