Kivégezték vagy börtönbe vetették őket

A szabadságharc honvédjai
A szabadságharc honvédjai - © Fotó: reprodukció, Pallas Nagy Lexikona
Miskolc – Az 1848–49-es szabadságharcot követő megtorlás komoly veszteségeket okozott a selmeci Akadémiának is.

A Miskolci Egyetem jogelődjének tartott, selmeci Akadémia diákjai is hősiesen küzdöttek az 1848–49-es szabadságharc idején. Helytállásukra emlékeznek az egyetemen minden március 15-én, amikor Tanulmányi Emlékérmet adományoznak a legkiválóbb hallgatóknak. A selmeci Akadémia történetét dr. Zsámboki László dolgozta föl, aki 2005-ig, nyugdíjba vonulásáig a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeumának főigazgatója volt – tudtuk meg Szendi Attilától, az intézmény mostani főigazgatójától.

Magyarul

„Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc döntő hatással volt a selmeci Akadémiára is”, írja dr. Zsámboki László, akit sajnos már nem tudtunk megkérdezni, mivel 2012-ben elhunyt.

„Az intézmény a független magyar kormány Pénzügyminisztériuma (Kossuth Lajos pénzügyminiszter), majd a Vallás- és Közoktatási Minisztérium (Eötvös József kultuszminiszter) felügyelete alá került. Mindezzel együtt járt a magyar oktatási nyelv bevezetése, és az, hogy ösztöndíjat csak a magyar hallgatóknak fizettek.

A forradalom kitörése után a magyar és a többi nemzetiségű hallgatók közötti viszony megromlott (ekkor a háromszáz hallgatónak a fele volt magyarországi illetőségű, 20–20 százalékuk osztrák és cseh, a többi lengyel, olasz, valamint más nemzetiségű). Az épületre magyar zászlót tűztek, szeptemberben pedig az akadémiai professzorok magyar alkotmányos esküt tettek (Adriány, Bachmann, Doppler és Pettko, Schwarz azonban nem).

Bezárták

Az oktatás októberben megkezdődött ugyan 116 hallgató részére, de a zavaros felvidéki állapotok miatt az meglehetősen hektikus állapotokat mutatott. A hallgatók részt vettek a hadi műveletekben is, emiatt december 17-én hivatalosan is beszüntették a tanítást. Ezt követően, 1849 elején Selmecbányát elfoglalták a császári csapatok, és február elején újraindították a képzést, de a katonai vezetés megbízhatatlannak tartván az immár csupán 64 fős hallgatóságot, ismét bezáratták az intézményt. Áprilisban felszabadult a selmeci terület, de az oktatás ekkor sem indulhatott újra, mert mindössze 7 hallgató volt Selmecbányán. Ők viszont – Bruimann Vilmos tanársegéd vezetésével – részt vettek a nemesfémkészlet biztonságos helyre történő szállításában: az orosz csapatok gyűrűjén át juttatták el a körmöci pénzverde teljes készletét Pestre.”

Kivégzés, börtön

Szintén dr. Zsámboki László egyetemtörténeti művéből tudjuk, a szabadságharcot követő megtorlás komoly veszteségeket okozott nemcsak az akadémiának, de az egész magyar bánya-kohómérnöki társadalomnak. Gábel Mátyás selmeci bányamérnököt kivégezték, többen börtönbe kerültek (Bolla Mátyás, Leith­ner Antal, Szlávy József, Zsigmondy Vilmos és mások), még többen külföldre menekültek (többek között Fuchs Vilmos, Debreczeni Márton, Jendrassik Miksa, Péch Antal). Az akadémia igazgatóját, Ritterstein Ágostot kétévnyi raboskodás után megfosztották állásától, Adriány Jánost és Lázár Jakabot felfüggesztették, Christian Doppler pedig inkább Prágába költözött.

Az akadémia ismét bécsi irányítású lett, az oktatást azonban újra kellett indítani. Ez a feladat Pettko János és Bachmann József professzorokra és Bruimann Vilmos tanársegéd vállára hárult.

ÉM-HE








hirdetés