Kitartottak a nyári napok

Szárazság volt
Szárazság volt - © Grafika: ÉKN
Hajdú-Bihar – Csendes, napsütésben bővelkedő, késő nyári idő alakult ki szeptember második hetében.

Ismét erősödött a nappali felmelegedés, csapadék viszont elvétve fordult csak elő Kelet-Magyarországon. Anticiklon uralta egész Közép-Európa időjárását az elmúlt héten. Ennek déli felét meleg, száraz levegő töltötte ki, így nálunk is maradt az átlagosnál bő 4-5°C-kal melegebb, csapadékmentes és napos idő.

Kevés a talajnedvesség

A hőmérséklet csúcsértéke a hét derekára a legtöbb helyen legalább megközelítette a 30 fokot, sok helyen 1-4, úgynevezett hőségnapot is feljegyezhettünk még, 30 fok feletti maximummal. A nap-éj egyenlőséghez közeledve egyre gyorsabban hosszabbodó éjszakákat már hűvös hajnalok követték 10-15 fok közötti legalacsonyabb értékekkel, ám az évszakhoz képest ez egyáltalán nem számít hidegnek. A napi középhőmérséklet még mindig 20°C körül ingadozott: ez a júliusra-augusztusra jellemző érték a március végivel egyező napállást is figyelembe véve már-már kivételesen enyhe. A leszálló légáramlatoknak és a frontmentes, nyugodt időnek köszönhetően felhő is alig volt felettünk. A talaj-előkészítéshez és a repce, valamint a korai őszi gabonák vetéséhez, keléséhez már nagyon kellene a nedvesség. Talajaink vízkészlete az 1 méter mélységig számolt gyökértérben igencsak leapadt, Hajdú-Bihar megye legnagyobb részén már a szabadföldi vízkapacitás szintjének felét sem éri el. A sokfelé 150-170 milliméteres vízdeficit innen alig tud tovább növekedni, mivel növényeink számára a megmaradt mennyiség csak nehezen vehető fel.

A megszokottnál jóval magasabb lég- és talajhőmérséklet miatt a növényi életfolyamatok továbbra is intenzívek, a párolgás fokozott. Az időszakban naponta mintegy 3-4 liter víz párologhatott volna el 1 négyzetméternyi talaj-, illetve növényi felszínről, amennyiben rendelkezésre állt volna ennyi. Észak-Tiszántúl túlnyomó részén ez azonban csak öntözés mellett volt adott, ennek hiányában állományaink tartós vízstresszt szenvedhettek, vízfelvételük és párologtatásuk egyaránt korlátozott volt.

A száraz viszonyok leginkább a leszáradóban lévő kukorica és napraforgó állományainak kedveztek, hiszen ezeknek már nincs szükségük vízre, vegetatív életfolyamataik leálltak.

Másrészt ilyenkor jóval kevésbé kell számolni a fuzáriumos csőbetegségek, valamint tányérfertőzések fellépésével és az ezzel járó minőségromlással.

– Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring központ –