2010.01.07. 12:03
TUDOMÁNY - Másként mászott ki az elsõ hal a szárazföldre - új lengyel lábnyomok szerint
<p>Az õslénykutatók kénytelenek felülvizsgálni eddigi feltételezésüket arról, hogy mikor mászhatott ki a partra az elsõ hal, a szárazföldi négylábúak õse, és pontosan milyen is lehetett ez a lény. Egy lengyelországi bányában talált lábnyomkövületek szerint ugyanis az eset pár millió évvel korábban következett be, mint eddig gondolták. És a rejtélyes állatnak nem uszonyai voltak, hanem már mellsõ és hátsó lábai.</p>
Az eddigi tudományos álláspont szerint a szárazföldi gerincesek õsei páros úszójú halak voltak, az elpistostegidek, amelynek elsõ képviselõjét, a Tiktaalikot, 2006-ban Kanadában, mindössze ezer kilométerre az Északi sarktól találták meg üledékes kõzetben. Ez az állat módosult uszonyain 375 millió évvel ezelõtt vonszolta ki magát a partra. Késõbb még öregebb, 385 milliós éves nyomaira is rábukkantak ennek a halfajtának.
De a délekelet-lengyelországi Swietokrzyskie (Szentkereszt) hegységben a felhagyott zachelmiei bányában talált kövület 395 millió éves. Nemcsak a kora érdekes a több mint 10 nyomnak, hanem még inkább az, hogy ennek a lénynek jól kivehetõen mellsõ és hátsó lábai voltak, nem pedig uszonyai.
A lábnyomok 26 centi szélesek, a szakemberek ebbõl 2,5 méteresre teszik az állat hosszát. Nincs jele annak, hogy ez a lény vonszolta volna magát, vagyis feltételezik, hogy a sekély vízben lebegve lépkedett az iszapos vízfenéken.
A lelet szerint a négylábúak lényegesen korábban jelentek meg, mint eddig gondolták, és ezek szerint nem folyódeltákban és tavakban éltek, hanem sekély tengerekben és korallzátonyok lagúnáiban.
A lengyelországi leletek radikálisan megváltoztatják az eddigi tudományos nézeteket. Mert az új kövületek fényében a szárazföldi négylábúak kialakulásában az elpistostegidek - amelyek közé a kanadai Tiktaalik tartozik - csak egy fejlõdési zsákutcát képviseltek, nem pedig a fõ irányt.
A lengyelországi kövületekrõl a brit Nature címû tudományos hetilapban számolt be a kutatók vezetõje, Per Ahlberg, a svédországi Uppsalai Egyetem õslénytantudósa.
