Kísérleti program a leghátrányosabb térségek felzárkózása érdekében

Cigánd – Öt járás 104 települését és mintegy százezer embert érint a Végtelen lehetőség elnevezésű kísérleti program, amely a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkózását segíti elő a legjelentősebb civil és egyházi szervezetek, szeretetszolgálatok bevonásával – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon.

Czibere Károly a program elindítása alkalmából tartott fórumon kifejtette, hogy a mintát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat már régóta futó, komoly eredményeket felmutató, Jelenlét elnevezésű programja adja; ennek lényege az alapos problémafeltárás, az együttműködés a térségben működő önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szociális ellátó hálózattal, egészségüggyel, tömegközlekedési szolgáltatókkal.

Úgy fogalmazott: az uniformizált megoldásoknak leáldozott, a kormány azokat a programokat részesíti előnyben, amelyek egy-egy térség “arcára” formálódnak. Kiemelte, a kísérleti projektek tapasztalatait hasznosítani fogják az ország más területein is, egy részük pedig reményeik szerint beépül majd a szociális szabályozási rendszerbe is.

Czibere Károly kitért arra, Magyarország már eddig is komoly eredményeket tudott felmutatni a felzárkóztatásban, hiszen Európában példa nélküli az, hogy a roma emberek több mint negyven százaléka dolgozik, a roma gyerekeknek pedig csaknem száz százaléka jár óvodába.

A tavaly bejelentett, most elindult és négy éven át tartó projekt finanszírozására kétmilliárd forint áll rendelkezésre – közölte az államtitkár.

Hozzátette: a legfőbb cél az, hogy a járásokra kifejlesztett módszerek lehetőséget adjanak a program folytatására a pályázati időszak lejárta után is. Az elért eredményeket szeretnék továbbvinni a következő európai uniós költségvetési ciklusban.

A program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kunhegyesi, a Magyar Református Szeretetszolgálat a cigándi, az Ökumenikus Segélyszervezet a gönci, a Baptista Szeretetszolgálat a baktalórántházai, a Katolikus Karitász pedig a sellyei járásban kezdi el a munkát – mondta.

Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a magyar-szlovák határ mentén található bodrogközi térség hanyatlása a trianoni diktátumig vezethető vissza, a mezőgazdasági munkások későbbi elvándorlását, majd a munkahelyek 1990 utáni sorozatos megszűnését sem az európai uniós, sem pedig a schengeni csatlakozás nem oldotta meg.

Véleménye szerint a vidéki élet csak akkor tartható meg, ha a közösségek megmaradnak, újjáépülnek és célokat találnak.

Kiemelte: az elmúlt évek munkáját a felzárkózás területén az hatotta át, hogy a segítséget nem holmi elefántcsonttornyokban kidolgozott elméletek merev alkalmazásával, hanem a jó gyakorlatok elterjesztésével kell a kívánt helyre juttatni.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta: Jelenlét elnevezésű programjuk valójában egy szemléletet takar. Kiemelte: a “jóléti erkélyről” sokan tudni vélik, mire is kellene költeni a felzárkózási programokra szánt pénzeket, valójában azonban akkor lehet meglátni a problémákat, ha lehajolunk és közel megyünk a nehéz sorsú emberekhez. Hozzátette, a szegénység és a nyomorúság közötti alapvető különbség az, hogy míg az előbbinél vannak még célok, addig az utóbbi esetében olyan nagy a hiány mértéke, hogy a célok is eltűnnek.

Vecsei Miklós kifejtette: minden településen más-más módszert alkalmaznak majd a hatékony segítségnyújtás érdekében.

Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat szociális ágazatának vezetője a cigándi járásban megvalósuló programról szólva kifejtette: Bodroghalomban és Ricsén alakítanak ki úgynevezett Jelenlét-pontokat, ahol egyebek mellett közösségi konyhát, közösségi mosodát és kertet hoznak létre. Hozzáfűzte: céljuk a közösségvállalás a helyi önkormányzatokkal, közszolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, egyházi közösségekkel, civil szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel, valamint a nélkülöző, nehéz körülmények között élő emberekkel, családokkal, közösségekkel a szeretetszolgálat járási munkacsoportján keresztül.

– MTI –