Kisavas – Földrengés miatt omolhatott?

A leomlott támfalnál
A leomlott támfalnál - © Fotó: Kozma István
Miskolc – Még vizsgálják, hogy mi játszhatott közre a kisavasi támfal leomlásában.

„Tegnap még ezen az úton álltam, ma meg már nincs út” – mutatott le az alatta tátongó szakadékba egy járókelő szerda délelőtt a kisavasi támfalomlásnál. A beton csaknem négy métert mozdult el a faltól, a mögötte lévő házak előtt pár centivel indult meg a föld, a lakókat ki is költöztették. A támfal közel húsz méter hosszú, öt méter magas, jelenleg, mint egy katasztrófafilm díszlete árválkodik a Földes Ferenc utca 9-11. szám alatti telken.

A szakértők még vizsgálják, mi okozhatta az omlást. Tippek már vannak: kisebb földrengés és/vagy vizesedés.

„Láttam, ahogy leszakadt a fal, a hangra figyeltem fel” – mesélte Urbán Lászlóné, aki a telekkel szemben lakik. „Megijedtem, azt hittem, nem áll meg és elviszi az én házamat is” – mondta.

Pedig az ott lakók örültek, hogy végre épül valami a területen, igaz – mint az Észak-Magyarországnak panaszolták –, ők úgy látták, hogy nem stabil a támfal. „Felülről kezdték építeni, olyan volt, mintha szalmára építenének házat” – fogalmazott egyikük.

Azt, hogy felülről építették, a tervező is megerősítette, de cáfolta azt, hogy alapja nem volt. Kenesei József elmondta, a betonfalat felülről kezdték ráültetni a kemény tufára, az alsó rész pedig most épült meg. Pár héttel ezelőtt azonban kisebb földrengés volt, ami után lehetett látni lepergett földdarabokat. A tervező szerint az alsó horgony még nem fogta annyira a támfalat, hogy a földrengést kibírja, de a vizesedés is lehetett oka az omlásnak.

Megtudtuk azt is, hogy a támfalnak csupán három hónapot kellett volna kibírnia, utána ugyanis elkezdik építeni a telekre tervezett irodaházat, aminek a hátsó fala átveszi a támasztást.

Már a második

A támfalat egyébként az önkormányzat építtette, a belügyminisztériumi vis maior keretből 23,5 milliót kaptak rá. A korábbi évek esőzése miatt ugyanis egyszer már beomlott a fenti út, s mivel közterületről van szó, a város feladata volt a helyreállítás. Mindezt Durda Péter, a polgármesteri hivatal munkatársa mondta el lapunknak. A támfal május 15-re el is készült, műszakilag átvette a város – tette hozzá. Hogy mi okozhatta a falomlást, jelenleg szakértői bizottság vizsgálja – tudtuk meg. A helyreállításhoz újra vis maior segítséget próbálnak majd kérni.

Egy hónapon belül ez volt a második omlás a Kisavason. Van, akik szerint a terület kis házakra van „tervezve”, a közelmúltban azonban nagyobb épületeket is építettek. Kenesei József szerint nem ezekkel van a baj, hanem azokkal a járművekkel, amelyek az építkezésekhez szállítják az anyagot. A kisavasi utcák macskaköveit ugyanis lovaskocsikra tervezték, ma pedig teherautók járnak rajta. A gyakori esőzésekhez sem megfelelő a jelenlegi infrastruktúra – sorolta.

„Szó sincs véletlenekről”

– ezt már dr. Szabó Imre, a Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszékének egyetemi tanára mondta, amikor az Észak arról érdeklődött, hogy lehet-e összefüggés az egy hónapon belül bekövetkezett két omlás között. „20-30 éve elhanyagolt állapotban van a terület, mondhatnám, súlyos mulasztás, ami történt, egészen pontosan, ami nem történt ott az elmúlt évtizedekben” – fogalmazott. Úgy véli, rendezetlen a Kisavas északi oldala, nincs rendezve a felszíni vizek levezetése, tisztázatlan a felszínre illetve a felszín alá ki-, illetve bejutó vízmennyiség, de a tulajdonviszonyok is.

A volt tanszékvezető szerint az elmúlt években átgondolatlanul épültek házak, pincék a Kisavason, ezek megváltoztatták a felszín alatti víz mozgását, a kitermelt földanyag további terhelést jelentett az egyébként is instabil területnek. Azt is elmondta: három éve alakult egy munkabizottság, aminek a feladata a terület földtani, vízföldtani viszonyainak a tisztázása, a potenciálisan veszélyeztetett területek kijelölése, alapadatok szolgáltatása a terület rendezéséhez. „Már eddig is komoly eredményeket értek el, de munkájuk csupán útmutató ahhoz, hogy mit kellene tenni” – fogalmazott. Azt is elmondta: ami jelenleg történik – hol itt, hol ott támasztják meg a falat, vagy éppen korlátozásokat vezetnek be – csupán tűzoltás. A megoldás egy komplex rendezési program lenne, ez több milliárd forintot igényelne – hangsúlyozta.

ÉM-NSZR








hirdetés




hirdet�s