Kinyílhat a Bükk kapuja – Több mint egymilliárd forintból újulhat meg az egykori Herman Ottó Emlékpark

Akt.:
A Herman Ottó Emlékpark bejárata ma így néz ki, ráfér a felújítás
A Herman Ottó Emlékpark bejárata ma így néz ki, ráfér a felújítás - © Fotó: Ádám János
Miskolc – A Bükki Nemzeti Park vagyonkezelésében lévő terület 2004-ben zárt be, azóta folyamatosan romlott a park állapota.

Tervekből, elképzelésekből nem volt hiány az elmúlt több mint egy évtizedben, mióta bezárt a Bükk keleti kapujaként is emlegetett park. A területen lévő építmények állapota egyre csak romlott, és a valamikor építészeti remeknek számító bejárat – persze ízlések és azok a bizonyos pofonok – mára csak az összeomlást jelképezi. Nem beszélve arról, hogy a park végében található kilátót – ami ugyancsak építészeti bravúr volt, hiszen völgybe ritkán építenek kilátót – szinte darabjaiban hordták szét.

Közösen pályáztak

Kimondhatjuk, mára csak egy romhalmaz maradt az 1983-ban megnyílt emlékparkból.

park-14-aj

Az elmúlt években a Bükki Nemzeti Park – ugyanis az igazgatóság vagyonkezelésében áll a terület – és a város közösen is pályázott, de nem nyertek támogatást. Például két évvel ezelőtt írtunk először arról, hogy Szeleta tematikus élménypark kialakítását tervezik, de akkor nem nyertek a pályázaton. Most azonban igen: egy február 3-i kormányhatározat értelmében a Bükki Nemzeti Park egymilliárd forintot – csaknem 1,4 milliárdot – meghaladó támogatást kapott a Szeleta Park Látogatóközpont kialakítására. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, a feltételek közt pedig szerepel, hogy a támogatási szerződést a nemzetgazdasági miniszternek április 15-ig kell aláírnia.

Időt kértek

Megkerestük a Bükki Nemzeti Parkot is, de időt kértek, jelezték, a témában jövő héten tartanak sajtótájékoztatót. Így egyelőre a kormányhatározatban olvasottakra támaszkodhattunk, ami tartalmazza a projekt bemutatását:

park-18-aj

„A projekt fő célkitűzése a minőségi turisztikai igényeknek megfelelő, innovatív, egyedi, országosan is magas színvonalat képviselő turisztikai attrakciók kialakítása a Szeleta-kultúrára építve, valamint a befektetőket inspiráló, húzó turisztikai attrakciók számának növelése, idényjellegének csökkentése. A fejlesztés célja, hogy az érintett területen olyan komplex, egymásra épülő, a keresleti trendeknek megfelelni képes kínálategyüttes és kiszolgáló infrastruktúra jöjjön létre, amely biztosítja a fenntartható fejlődést mind jövedelmezőségi, mind környezeti szempontból, ezáltal elősegíti a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság turizmuspiaci pozíciójának erősítését.”

N. Szántó Rita


A terület még ma is a nemzeti parké

A park helyén – egy 1979-es építési terv szerint – a nemzeti park igazgatóságának központja épült volna meg, ám ez nem valósult meg. A telket 1983-ban kapták meg, és egy évvel később vették át üzemeltetésre a parkot, amely a térség flóráját és faunáját lett volna hivatott bemutatni. A megépült létesítmény gazdaságos üzemeltetése – a csekély látogatói létszám miatt – nem volt biztosítható, és az is kiderült, hogy a tervezett bemutatási funkcióra az épület nem alkalmas. Az építmény állaga 2004-ben jutott el oda, hogy a tetőszerkezet javítását már nem lehetett megoldani. Életveszélyessé nyilvánították, és egyidejűleg intézkedtek a park bezárásáról. És ekkor döntött az igazgatóság arról is, az egész területet átadják Miskolc önkormányzatának. Az erről szóló megállapodást 2009. június 4-én írták alá, de a gyakorlati tulajdonba vétel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Miskolc között fennálló elszámolási problémák miatt nem történt meg, azaz még ma is a Bükki Nemzeti Park a terület vagyonkezelője.




A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s