Kilátástalan az élet a törpefalvakban

Akt.:
Kilátástalan az élet a törpefalvakban
Kilátástalan az élet a törpefalvakban - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A lakosok harmada elszivárgott, háromszor annyi az idős, mint a fiatal. Nincs vonat, se bicikliút, tropák az utak. Magyarország legkisebb falvaiból lassan elfogynak az emberek, a lakások közel fele már üres. Egyedül a faluturizmus húzhatja ki őket a csávából. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 402 olyan település van, amelyben kétszáz embernél kevesebben élnek. Ez az ország összes településének 13 százalékát jelenti, lakosságszámban viszont csak a teljes népesség 0,5 szézaléka. A legtöbb ilyen település Baranya és Zala megyében található.

Az apró települések között van hatvan, amelyek a 2001-es és a 2011-es népszámlás között eltelt időben, azaz tíz év alatt elveszítették a lakosaik közel harmadát. Ezzel némelyik már gyakorlatilag elnéptlenedett, más települések még tartják magukat. A KSH tavaly egy tanulmányban mérte fel, mit érdemes tudni ezekről a falvakról, és egyáltalán milyen az élet a lassan semmivé váló törpefalvakban. Minden harmadik ember egyedül él Az elnéptelendő törpefalvak nagyrészt hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el. Az Alföldön nagyobb az átlagos településméret, jellemző is, hogy a vizsgált hatvan település között csak egyetlen alföldi van. Mindegyik falunak közös jellemzője, hogy földrajzi és gazdasági szempontból is a preiférián helyezkednek el, a legtöbbjük zsákfalu, illetve határmenti falu. Így festenek térképen: A törpefalvak lakossága 1970 óta közel 71 százalékkal csökkent, egyrészt az elvándorlás, másrészt a halálozás miatt. Az elvándorlás ugyan a 90-es években lassult, de a kétezres évek első évtizedében újra megindult, ráadásul az idősek jelenleg háromszor annyian vannak, mint a fiatalok. Így nézett ki az elnéptelenedés az elmúlt negyven évben:

A folyamatosan csökkenő lakosságszám egyre jobban meglátszódik az adott településeken. Míg 1990-ben a háztartások háromtizedében élt egy személy, addig 2011-re az arányuk már a negyven százalékot is meghaladta, azaz közel minden harmadik ember egyedül él ezeken a településeken. Ez amúgy, még ha nem is ekkora mértékben, de országos jelenség: egészen 2011-ig Magyarországon kétszemélyes háztartásból volt a legtöbb, a népszámlálás azonban kimutatta, hogy már országosan is az egyedülélők vannak többségben. A családméret csökkenése mellett azonban van még valami, ami sokkal inkább hatással van a kis falvak elnéptelenedésére. Ez pedig a családokban lévő gyerekek száma. 2011-re összességében megfeleződött a gyerekek száma ezeken a településeken. Egy olyan falu sincs, ahol több a gyermekes család a tíz évvel korábbi állapothoz képest, Iborfián, Debrétén és Tornabarakonyban pedig évtizedek óta nincs egy gyerek sem.

Ez azt is jelenti, hogy szépen lassan ezek a települések elöregednek. A hatvan éven felüliek száma itt 12 százalékkal nagyobb az országos átlagnál.

Ráadásul a falvak népének közel fele nem keres pénzt, azaz nyugdíjas vagy járadékos. A foglalkoztatottak aránya csak 29 százalék, és az ő nagy részük sem a településen talált munkát, hanem ingázik. Sorjáznak a lakatlan házak A két népszámlálás között eltelt időben 8 százalékkal több lakás, illetve ház lett az országban, kivéve a kistelepüléseken. Ott 4,9 százalékkal csökkent a lakások száma. 28 helyen egyáltalán nem költözött új lakó egy házba sem, és a többi településen is csak néhány átadás történt. Ezzel párhuzamosan viszont megnőtt az üresen álló, vagy idényszerűen használt lakások, házak száma.

Ezeken a kis településeken a házak 43 szézaléka lakatlan. Libickozmán és Tornabarakonyban ez az arány meghaladja a 70 százalékot, azaz tízből hét lakás üresen áll. Mivel nem épülnek új lakások, ezért a régiek folyamatosan öregszenek. Döntő többségük a második világháború előtt épült. Somogydöröcskén és Horváthertelenden pedig a 65 évnél idősebb lakások aránya több, mint a 90 százalék.

A lakáshelyzetnél sokkal rosszabb az infrastruktúra. Az egyetlen közlekedési eszközzé ezekben a falvakban egyre inkább az autó válik. Ez nem meglepő, mással szinte lehetetlen megközelíteni a félreeső településeket.

Az egyes települések különböző távolságra fekszenek a járások központjainak számító városoktól. Külsősárd helyzete például jó, hisz csak négy percre van a járásközponttól, míg Velemér 44 percre. A falvak felében van vegyesbolt, a másik felében viszont csak mozgóbolt érhető el.

A turizmus lenne a kiút

A KSH szerint ezeknek a kisfalvaknak az életszínvonalát nagyrészt az határozza meg, hogy rendelkeznek-e valamilyen vonzerővel, például turisztikaival. Vendéglátóhely 17 településen van, Borgátán például 6 üzletből 5 étterem és büfé. Ez azzal magyarázható, hogy közel van Sárvárhoz, és a termálvíz sok turistát vonz a környékre.

A KSH szerint a vizsgált nyugat-magyarországi kistelepülések nagy része üdülőfalu, vagy alkalmas arra, hogy üdülőfaluvá alakuljon. A legtöbb ugyanis nagyon szép környéken fekszik. Ezt a vonzerőt azonban még nem teljesen tudták kihasználni.

Az elnéptelenedő településeken a népszámlálás adatai szerint 210 tényleges tevékenységet folytató vállalkozást regisztráltak. Ez jóval kevesebb az országos átlagnál, az azonban látszik, hogy ezek a vállalkozások leginkább a szolgáltató szektorban helyezkednek el, és ezen belül is főleg a vendéglátással, az ingatlanügyekkel és az egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkoznak.

Szálláshelyből azonban így is kevés van, bár folyamatosan nő a számuk. 2012-ben csupán 32 faluban lehetett megszállni, hétköznapi értelemben vett szálloda pedig csak öt településen volt. A magánszállásadók száma azonban tíz év alatt megduplázódott, a vendégek száma a 3,3-szeresére, a vendégéjszakáké 4,4-szeresére emelkedett. Külföldiek viszont alig jöttek, így a kistelepülések főleg a magyar turistákat érdekelik.

Albert Ákos | abcug.hu


Fotók: ost jól vagyunk, este meg éhen fekszünk

Babos tészta, túrós tészta, rántott lé vakaróval, ilyen ételek jutnak a szegények tűzhelyére. Aki közmunkás, annak gyakrabban kerül hús, de az is inkább csak vakaróval. Körbenéztünk Szakácsiban, ki mit tud főzni hó végén.

Fotók: Mit találni a szegények hűtőjében?

Frissen gyűjtött gomba, pörköltnek való máj, otthon termett paprika és fagyasztott répa. A Baranya megyei Besencén jártunk utána, mire elég egy szegény család pénze, néhányan pedig azt is megmutatták, mi van a hűtőjükben a hónap végén. Íme a besenceiek hűtőinek tartalma, itt pedig a családokról olvashat, akiknek havi pártízezer forintból kell megélniük.

Néhány kapirgáló tyúk menti meg az éhező falvakat

Hiába dolgoznak megfeszítetten, a pénzük jó része már a hónap elején elfogy, kiürül a hűtő, a lukas kazánt pedig képtelenek megjavíttatni. Hajnalkának kabátban kell mosogatnia a konyhájában, Szilágyiné pénze minden hónap 10-éig tart ki, Marika pedig mindig pontosan számon tartja, hány tojás van a hűtőjében. Besencén jártunk utána, mire elég a szegények pénze.

Egy ordító szamár töri csak meg a csendet a kihaló Debrétén

Tudta, hogy Magyarország egyik legkisebb faluja festői szépségű, mégse járnak oda turisták? És csak tizen lakják, mégis bezárkózva élik az életüket a helyiek? Debréte az ország egyik leggyorsabban elnéptelenedő települése, tízévente megfeleződik a lélekszáma. A falu mégis tele van izgalmakkal, a környéket egy kanos szamár tartja rettegésben, a polgármesterségért pedig négyévente hatalmas harc folyik. Ismerje meg Debrétét és a lakóit!








hirdetés