Kik seprik a kéményt elsejétől Miskolcon?

Akt.:
Nagy szaktudást igénylő munka (illusztráció)
Nagy szaktudást igénylő munka (illusztráció)
Miskolc – Elsejétől a kéményseprőipari szolgáltatást a katasztrófavédelem látja el. Hol tart a fel­készülés?

A miskolci önkormányzat és a Borsodi Kéményseprő Kft. közötti közszolgáltatási szerződés július 1-jével megszűnik. Erről még a hónap elején döntött a miskolci testület. A kéményseprőipari szolgáltatást ugyanis – a jogszabályi módosulás értelmében – a katasztrófavédelem látja el ezután.

– A legfontosabb változás a kéményseprőipari közszolgáltatásban, hogy július 1-jétől ingyenessé válik a lakossági kéményseprés. A katasztrófavédelem csak a lakossági szektorban veszi át a kéményseprési feladatokat, ezen belül is csak azokon a területeken, ahol a feladatot a megyei jogú város önkormányzata nem vállalta. Ez az ország kéményeinek mintegy 40 százalékát jelenti. Borsod megye 358 települése közül 240-nél veszi át a szolgáltatást a katasztrófavédelem, 118 településen megmarad a jelenlegi szolgáltató, így a megye kéményeinek kétharmadát ellenőrizzük elsejétől – informálta lapunkat Mukics Dániel, a katasztrófavédelem helyettes szóvivője.

Hol tart a munka, a felkészülés az elsejei kezdésre? – kérdeztük.

„A feladatok ellátása érdekében a katasztrófavédelem több lépcsőben vesz fel kéményseprőket. A főigazgatóság március végén első körben több mint 400 állást hirdetett meg kéményseprő szakmunkások és mesterek számára.

Ketten már állományban

A meghirdetett állásokra csaknem 700 ember jelentkezett április végéig. A kiválasztásuk – köztük a 31 megyei kéményseprő kiválasztása – megtörtént. Közülük ketten már a katasztrófavédelemnél dolgoznak, a fennmaradó 29 ember pedig július 1-jén kezdi meg a munkát nálunk” – kaptuk a választ.

A helyettes szóvivő a fizetésekről is beszélt: a mestervizsgával rendelkező kéményseprők bruttó 360 ezer forintos átlagbérrel, a kéményseprő szakmunkások pedig bruttó 230 ezer forintos átlagfizetéssel és egyéb juttatásokkal kezdhetik meg a munkát.

A kéményseprők ezt az összeget nem jutalékos rendszerben, hanem fix bérként kapják meg, e mellett évi bruttó 200 ezer forint béren kívüli juttatásra és a munkába járás költségének megtérítésére is számíthatnak.

„A katasztrófavédelem legfontosabb célja, hogy a lakosság semmit ne érzékeljen a szolgáltatóváltásból. A kéményseprőipari feladatok átvétele során fő szempont az ügyfélközpontúság és az, hogy a lakosság biztonságát szolgáló ellenőrzések és munkák maradéktalanul megvalósuljanak” – fogalmazott Mukics Dániel.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Borsodi Kéményseprő Kft. dolgozóit átvették-e, de erre most nem kaptunk választ a katasztrófavédelemtől. Bár korábban elmondták, az elmúlt hónapokban egyeztettek a kéményseprőket foglalkoztató cégekkel és a kéményseprőket képviselő érdekvédelmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a szakemberállomány további foglalkoztatása biztosított legyen. És azt is elmagyarázták, hogy munkajogilag nehéz lenne megoldani a dolgozók átvételét, de a toborzásra jelentkezhettek.

Átkerültek?

A miskolci városvezetés februárban azt mondta, tárgyalnak a katasztrófavédelemmel, hogy átvegyék az önkormányzati cég dolgozóit. Pár hónappal ezelőtt pedig azt nyilatkozták, a katasztrófavédelem elsősorban a jogszabályváltozás miatt feladat nélkül maradó kéményseprő cégek szakembereire számít.

„Mint minden munkakörben, itt is előnyt jelent a szakmai gyakorlat, tapasztalat megléte, márpedig ezekkel jóformán csak azok a szakemberek rendelkeznek, akik jelenleg is ilyen területen működő cégek alkalmazottjai” – mondta az önkormányzat még áprilisban. Akkor azt is megtudtuk, a város több alkalommal is egyeztetett ez ügyben a katasztrófavédelem vezetőjével.

De hogy mi lett az egyeztetés eredménye, hány korábbi Borsodi Kéményseprős került a katasztrófavédelemhez, ezen kérdéseinkre a jövő hétre ígért választ az önkormányzat.

– N. Szántó Rita –