Kiemelkedő jelentőségű programok Miskolcon

Akt.:
Dr. Tóth Arnold szerkesztőségünkben
Dr. Tóth Arnold szerkesztőségünkben - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Lehet a tudomány eredményeit élvezetesen, köz­érthetően bemutatni? A Miskolcon fogalmazott válasz: lehet. Vendégünk volt: Dr. Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.

Miért érdemes 2018-ban múzeumba járni? Leg­alább negyven oka van, köztük három igazán nyomós is – ezekről az eddiginél is többet lehet majd hallani az idén.

Ezt a Herman Ottó Múzeum igazgatójától tudtuk meg. Dr. Tóth Arnold elsőként fogadta el meghívásunkat: az Észak-Magyarország szerkesztőségébe invitáltuk a megye meghatározó kulturális intézményeinek vezetőit, hogy 2018-as, a közönségük érdeklődésére számot tartó fontos elképzeléseikről kérdezzük őket.

Érkezik: a Seuso-kincs

Szóba került, hogy az évente körülbelül negyven időszaki kiállítást rendező intézmény 2018-ban változtat a kommunikációs gyakorlatán: bár minden rendezvényük fontos a szívüknek, a hírverésben maguk is felhívják majd a figyelmet, hogy melyik ezek közül a kiemelkedő jelentőségű programjuk.

Dr. Tóth Arnold az időben hozzánk legközelebb eső, a miskolci, Görgey utcai Képtár tereiben február 27-től március 18-ig látogatható tárlatot említette elsőként. Ez a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincset bemutató vándorkiállítása, amely Kecskemétről érkezik, és innen Nyíregyházára utazik tovább. A rendkívül értékes leletanyag bemutatása a múzeumi tér sajátságos, biztonsági szempontokat is kielégítő igényű átalakításával jár. Ezért január 8-ától átmeneti időre bezár a Képtár – a Seuso-kiállítás bontása utáni újranyitást május 2-ára tervezik.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

A várható nagy érdeklődés miatt a miskolci Seuso-kiállítás húsz nyitvatartási napján reggel 9-től este 9-ig várják a látogatókat. A foglalást megkönnyítendő külön internetes felületet nyitnak – erről és a tárlattal kapcsolatos tudnivalókról a következőkben lapunk is részletesen tudósít.

A dinoszauruszok földjén

Az évet keretező másik nagy kiállítás megnyitását decemberre tervezik, és legalább öt évre szánják. A MeZOOzoikum a Pannon-tenger Múzeumának várhatóan öt évre szóló attrakciója lesz (amiként most lesz ötéves a jelenleg itt látható kiállítás is). Kiderül majd általa, hogy a címadó földtörténeti korszakot nem hiába nevezik a dinoszauruszok korának. A hazai dinoszauruszkutatás eredményeire és leleteire építve arra kaphatunk választ, hogy Magyarországon milyen dinoszauruszok, és hogyan élhettek. Ez a Magyar Természettudományi Múzeummal közös kiállítás a tudományos eredmények élvezetes, közérthető és népszerű bemutatására tett kísérlet, és nem nélkülözi az előkészületeket. Régóta formálódó tervről van ugyanis szó, amely tavaly kapott nagyobb lendületet, amikor a 30 millió forintos költség nagyobb részét, 24 milliót állami támogatásként megítélték ehhez a projekthez.

A beszélgetésben kitértünk arra is, mennyire tervezhető egy ekkora kiállítás várható látogatottsága. Dr. Tóth Arnold elmondta: az évente 30 ezres látogatószám elérése a céljuk. Hallhattuk: változik, hogy mennyi ideig lehet a múzeumi közönség érdeklődését fenntartani.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

– Amikor tizenhét éve a pályámat kezdtem, a szakma nagy öregjei még úgy tartották, hogy az időszaki kiállítás néhány hónapra, az állandó kiállítás legalább tíz évre szól. Ez most már közelít egymáshoz. Állandó kiállításokat 5–7 évre, a jelentősebb időszaki kiállításokat legalább egy tanévre igyekszünk tervezni – mondta dr. Tóth Arnold.

Ilyen volt. Ilyen lett

A város múltja iránt érdeklődők igazi különlegességre számíthatnak a Papszeren lévő kiállítási épületben: a „Miskolc anno…” tárlat a Herman Ottó Múzeum festészeti gyűjteményének száztíz akvarelljét tárja a közönség elé. Ezek a két világháború közötti időszakban, illetve kevéssel utána készültek, nagyrészt kifejezetten azzal a szándékkal, hogy a művészek, tanárok, építészek az átalakulóban lévő város arculatát megőrizhessék általuk. Láthatjuk például a martintelepi és a Deszkatemplomot tervező Szeghalmi Bálint egykori miskolci főmérnök alkotásait is, akárcsak Kiss Lajos és köre műveit – tudtuk meg. Az önmagában is nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás rengeteg lehetőséget kínál arra, hogy a ma embere kapcsolódjon hozzá – szóba kerültek a múltat idéző előadások, csak úgy, ahogyan rajz- és fotópályázatok, az „ilyen volt, ilyen lett” feldolgozás jegyében.

ÉM-BA


A Seuso-kincs

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. A leletet felfedező fiatalember feltehetően az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni azt. Bizonyíték erre nincs, mivel az illető gyilkosság áldozata lett. A műkincsegyüttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel. A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron, ennek az összegnek a többszöröséért.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs jelenleg ismert 15 darabja.


A Herman Ottó Múzeum kiállító­helyeinek nyitvatartása

Képtár (központi épület): Kedd–vasárnap 9–17 óra

Pannon-tenger Múzeum: Kedd–vasárnap 9–17 óra

Papszeri Kiállítási Épület: Kedd–vasárnap 9–17 óra

Miskolci Galéria: Kedd–vasárnap 9–17 óra

Miskolci Színészmúzeum – Thália-ház: Kedd–vasárnap 9–17 óra

Herman Ottó Emlékház (április 16-tól október 31-ig): Kedd–vasárnap 9–17 óra


Újabb nagy raktár készül

A közönséget közvetlenül nem érintő, de a Herman Ottó Múzeum életében fontos történések szempontjából is jelentős év 2018.

A miskolci Tímár malom utcában tavasszal nagy építkezés kezdődik. Az ottani nagy múzeumi raktárbázis kiegészül a mellette lévő volt iskolaépülettel – ennek átalakítása révén főleg régészeti anyagok elhelyezésére nyernek újabb tereket, de raktároznak majd itt történeti, képzőművészeti anyagokat is. Terveznek kutatói szállást és feldolgozóhelyiséget – ez segít abban, hogy helyben is kutatható legyen a múzeumi gyűjtemény.

Az M30-as autópálya Miskolc–Kassa közötti építését megelőző régészeti feltárás is elkezdődik. Az erre az évre várható munkálatokat már megelőzte 2017-ben a geofizikai-műszeres leletfelderítés, és történtek próbafeltárások is. Arra lehet számítani, hogy legalább tíz helyszínen indul teljes felületű feltárás.