Ki mondja a legnagyobb böszmeséget?

Akt.:
Illusztráció - Ki mondja a legnagyobb böszmeséget?
Illusztráció - Ki mondja a legnagyobb böszmeséget? - © Fotó: 24.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Valóban migránsok tízezreit készül Magyarországra küldeni Brüsszel? Vajon melyik ellenzéki párt mondta, hogy az orbáni kérdésre csak nemmel lehet válaszolni? Összeszedtük, mint mond a kormány és mit az ellenzék a kvótanépszavazásról, és az is kiderült, hogy a fideszes politikusoknál csak egy valaki veszi komolyabban a kampányt: Gyurcsány. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Vasárnap tartják a népszavazást az uniós betelepítési kvótákról. A kérdés: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A kormány már hónapok óta kampányüzemmódban van, a köztereket ellepték a nem-re buzdító plakátok, a postaládakat pedig azok a kiadványok, amelyek azt hivatottak elmagyarázni, miért fontos a Fidesz szerint a nem-szavazat. Az ellenzéki pártok ehhez képest sokkal viszafogottabban kampányolnak, sőt, van, amelyik semennyire sem, Gyurcsány Feremc azonban most is elemében van: az egész országban tart fórumokat.

Összeszedtük, mit állít a kormány, mit az ellenzék, és ezekhez az állításokhoz képest mi árnyalja a képet a kvótanépszavazásról.

A kormány

Ebben a kampányban a legtöbb állítást a kormány tette, ami nem meglepő: az egész népszavazást a Fidesz kezdeményezte, nemzeti sorskérdésnek állítva be a menekültkvótákat. A kormányzati álláspont szerint a népszavazás kiállás a brüsszeli politika ellen, amely más kultúrájú bevándorlókat, sőt, akár terroristákat akar Magyarországra telepíteni.

A kormány külön weboldalt és tájékoztató kiadványt állított össze, az utóbbi hetekben pedig szinte naponta tartanak lakossági fórumokat a különböző kormánypárti politikusok az egész országban.

Íme, a kormány állításai (a legtöbb a minden háztartásba eljutatott kiadványban szerepelt, mások a kormánypárti politikusok lakossági fórumain hangzottak el):

  • Brüsszel migránsok tízezreinek betelepítését tervezi. Mindezt jogtalanul.

Ez a kormány fő állítása, a népszavazási kérdés tárgya. Mégis ez az az állítás, ami a valóságtól a lehető legelrugaszkodottabb. A menekültek elosztásról szóló határozatot az Európai Bizottság hozta, összesen 160 ezer menekültet érint, de ebből csupán 1294 jutna Magyarországra (az ország mérete alapján számolva), és az ő esetükben is csak azt írná elő a bizottság, hogy Magyarország bírálja el a menedékkérelmüket (igaz, mivel főleg szíriaiakról van szó, ez nagyrészt azt jelentené, hogy Magyarországnak a menekültügyi szabályok szerint be kellene fogadnia őket, mert valószínűleg jogos lenne a menedékkérelmük).

Mindebből azonban valószínűleg amúgy sem lesz semmi, a legutóbbi uniós csúcson Pozsonyban ugyanis a kérdés annyira megosztotta a tagállamokat, hogy már a nagyobb országok vezetői, például a német kancellár is arról beszélt, hogy közös megoldásokat kellene keresni. Szlovákia és Magyarország pedig az Európai Bíróság elé vitte a kvótadöntést.

  • A brüsszeli elit azzal érvel, hogy kell az új munkaerő Európának, ezzel szemben az a helyzet, hogy Európában már most is 21,4 millió álláskereső van, ebből 12,4 millió tartósan munkanélküli.

Az való igaz, hogy mind Európában, mind Magyarországon rengeteg munkanélküli van, de az is, hogy mindez egy jóval komplexebb probléma: vannak iparágak, amelyekben súlyos munkaerőhiány van, míg más iparágakban vagy elmaradottabb országrészekben sehogy sem lehet állást találni. Utóbbira a magyar kormány szerint épp a külföldi vendégmunkások jelentenének megoldást, erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt két hete,

  • A déli országrészen épített kerítés működik, a menekültválságra a határvédelem a megfelelő megoldás.

Az, hogy egy ország képes legyen hatákonyan felügyelni a saját határait, valóban elemi érdek. Az viszont egyáltalán nem egyértelmű, hogy a déli országhatárra felhúzott kerítés mennyire hatékony. A kerítés felhúzása előtt volt olyan nap, amikor ezrek érkeztek a zöldhatáron keresztül, ez a szám azóta csökkent, de nem apadt el, és idén többször is előfordult, hogy a hatóságok napi több száz behatolást észleltek a kerítésen keresztül. Eközben pedig tranzitzónák előtt szemétből épített szükségtáborok alakultak ki.

  • A menekültek elosztása növelné a terrorveszélyt, mert a bevándorlás és a terrorizmus között szoros összefüggés van.

A kormánynak abban igaza van, hogy az utóbbi évek európai terrortámadásai közül volt, amelyet a menekülthullámmal érkező terroristák követtek el, ugyanakkor volt olyan is, amelynek az elkövetői már az Európai Unióban születtek, ők pedig már nem számítanak bevándorlónak (az utóbbi évek egyik legsúlyosabb terrortámadását pedig épp egy norvég követte el, Anders Behring Breivik 2011-ben 77 embert ölt meg).

  • A kötelező betelepítéssel megváltozna Európa, így Magyarország etnikai, kulturális és vallási összetétele.

Valamennyire persze, hogy megváltozna, de 160 ezer menekült elosztása Európában valószínűleg minimális változást idézne csak elő. Ráadásul a kormánynak úgy látszik csak a menekültekkel van baja, a távol-keleti országokból vagy a világ más pontjáról érkező bevándorlók esetében ilyen aggályaik még nem támadtak, sőt, a letelepedési kötvények segítségével még bátorítják is a külföldieket (Afrikában is), hogy jöjjenek Magyarországra.

  • Az illegális bevándorlók nem tartják tiszteletben a törvényeinket, és nem akarnak osztozni közös kulturális értékeinkben.

Minderre a kormány az úgynevezett no-go zónákat hozza példaként, szerintük ezek olyan városrészek Európa nagyvárosaiban – például Londonban és Berlinben -, ahol bevándorlók laknak, és a hatóságok nem tudják a területet az ellenőrzésük alatt tartani. Ez viszont teljes mértékben hamis kép, olyan városrészek nincsenek, ahol a helyi rendőrség tehetetlen lenne, az érintett országok nagykövetségei tiltakoztak is a kormánynál. A legtöbb negyed pedig, amit a kormány példának felhozott, még csak veszélyes városrésznek sem számít (ilyen például a berlini Neukölln).

  • A bevándorlási válság kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a nők elleni zaklatások száma.

Olyan kimutatások, amelyek ezt bizonyítanák, nincsenek. Maximum annyit lehet elmondani, hogy az utóbbi időben különösen nagy jelentőséget kapott, ha egy bevándorló férfi erőszakoskodott egy nővel, illetve hogy szilveszter éjszakáján Kölnben több bevándorló is nőket molesztált.

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy éppen az ilyen esetek elkerülés emiatt fontosak az integrációs kurzusok, amelyek például egyes skandináv országokban a nőkkel való viselkedést is tartalmazzák. Azt, hogy a muszlim bevándorlók számára ez miért kényes téma, ebben a cikkben taglalta az Abcúg.

  • Az Európai Bizottság javaslata alapján pénzbüntetéssel sújtanák azokat a tagállamokat, amelyek nem szeretnének migránsokat betelepíteni. Ez menekültenként 78 millió forintot tenne ki. Ezzel szemben egy magyar emberre fejenként mindössze 1 millió forint uniós támogatás jut hét év alatt.

A 78 milliós büntetés igaz, ez azonban csak egy javaslat volt, sosem lépett érvénybe, ráadásul egy olyan javaslat kapcsán merült fel, amelynek Magyarország inkább haszonélvezője lenne. A lényege, hogy az országok teljesítőképessége alapján meghatározzák, mennyi menedékkérelmet kellene az egyes országoknak elbírálniuk, ha valahol ennél több menedékkérő jelentkezik, a többi országnak a teljesítőképessége alapján kellene tehermentesítenie. Aki ezt nem vállalja, az kapná a büntetést. Magyarország azonban határmenti ország, alapból sok a menedékkérő, így innen inkább elvinnének, mint hoznának (ez ugyanakkor a jövőben akár változhat).

  • A Magyarországra telepítendő menekültek miatt a magyar szegényekre kevesebb pénz, segély, bérlakás jutna.

A magyar szegényekkel éppen a kormány fukarkodik a legjobban: az elmúlt években megnyírbálták a segélyeket, a hazai lakásállomány egy nagy része pedig üresen áll (sok ingatlan felújításra vár). Pedig mind a segélyekért, mind a lakásokért sorban állnak a szegények. Így az amúgy is túlterhelt rendszernek nyilván minden plusz belépő gondot tud okozni, az azonban nem világos, hogyan tudna egy menekült egy magyar szegény elé kerülni a sorban

  • Brüsszel baloldali városokkal fog megállapodni, hogy az érintett városokba telepítsék a menekülteket.

Ezt maga Orbán Viktor dobta be, még a parlament nyitóülésén pár héttel ezelőtt, de egyelőre úgy néz ki, hogy semmilyen valóságalapja sincs, az ellenzéki vezetésű városok vezetői azóta mind tagadták, hogy ilyen terveik lennének, a felvetés pedig amúgy is kivitelezhetetlen lenne kormányzati támogatás nélkül.

Az ellenzék

Az ellenzéki pártoknak közel sem volt annyi mondanivalójuk a népszavazásról, mint a kormánynak. Ami volt, az a következő:

MSZP

A szocialisták csínján bántak a konkrét állításokkal, inkább csak politikai következtetéseket vontak le. Úgymint:

  • A népszavazás nem a menekültekről szól, hanem, hogy elterelje a figyelmet az ország igazi problémáiról

Annyiban igaza van az MSZP-nek, hogy a menekültválságon kívül sokkal konkrétabb problémákat is meg kellene oldania a kormánynak, többek között az egészségügy és az oktatás is lejtmenetben van.

  • A népszavazás elszigetel az Európai Uniótól, és ez az EU-ból való kilépés előszobája

Kormánypárti politikusok többször is nyilatkozták, hogy nincs szándék kilépni az EU-ból, és a magyarok túlnyomó többsége is támogatja a tagságot.

  • A népszavazás blöff, mert nem lesz semmilyen következménye sem az EU-ban, sem Magyarországon.

Jogi valóban nem lesz, politikai viszont nagyon is lehet, egy győztes népszavazás, még akkor is, ha érvénytelen, megerősítheti a kormánypártot.

  • A népszavazás idegengyűlölő, mert Orbán szándékosan keveri össze a terroristákat azokkal, akik a terror elől menekülnek.

A kormány valóban demagóg módon keveri a terroristákat és a menekülteket

Jobbik

A Jobbik nem fektetett túl nagy erőket a kampányolásba, ez alapvetően azért lehet, mert a menekültválsággal kapcsolatos álláspontja nagyjából megegyezik a Fideszével:

  • Magyarországot meg kell védeni a kvótától,
  • nincs helye hazánkban a multikulturalizmusnak,
  • nemmel kell szavazni október 2-án.

Egy kiegészítésük van. Szerintük nem elég a népszavazás, hanem Alaptörvény-módosítás szükséges a kvóta elkerülése érdekében.

LMP

A Lehet Más a Politika csendes a kvótaügyben, nem is fogalmazott határozott állítást arra nézve, hogy a támogatóik menjenek, vagy ne menjenek el szavazni. Mindössze két sarkallatos mondatuk volt a népszavazással kapcsolatban:

  • A migráció kérdése mindig is nemzeti hatáskörben volt az Európai Unióban és ott is kell maradnia, a számítóan megfogalmazott orbáni kérdésre így nem is lehet más választ adni, mint a nemet.
  • Szokatlan, hogy a kormány kezdeményez erről népszavazást, miközben más népszavazások megrendezését a rendszer meggátolja. A népszavazás így egy hatalomtechnikai ügyeskedés, amelyhez nem kell feltétlenül asszisztálni.

Az LMP vezetői közül így a legtöbben nem is mennek el szavazni.

Demokratikus Koalíció

Gyurcsány Ferencék kampányolnak a legaktívabban a népszavazás ellen. Gyurcsány maga sorban tartja a lakossági fórumokat, a legutóbbit épp Londonban, és a távolmaradsára buzdít.

Ezeken a fórumokon Gyurcsány a következőkről beszél:

  • nyilvánvaló, hogy az október 2-ai népszavazás nem a menekültügyről szól
  • ellentmondás, hogy az a kormány, amely szerint Magyarország erős, azt akarja, hogy “féljünk attól, ha esetleg pár család ideköltözne”
  • miközben lehetővé tette, hogy aki befizet 350 ezer eurót, az a családjával idejöhet
  • “vérlázító, alávalóság” Orbán állítása miszerint, ha az ország visszautasítja a migránsokat, akkor Brüsszel a baloldali városokkal állapodik meg, és Zuglóban, Szegeden és Salgótarjánban osztják szét a menekülteket.

Együtt-PM-MOMA

A három párt egy közös plakáttal titakozik a népszavazás ellen. Hülye kérdésre ez a válasz – írják rajta, míg egy férfi és egy nő a feltartott középső ujjával mond véleményt. A népszavazást csupán hatalomtechnikai eszköznek nevezik, amely elvonja a figyelmet az igazi problémákról, például az oktatás és az egészségügy helyzetéről, ráadásul értelmét sem látják, mert az EU-nak nincs olyan javaslata, amellyel illegális bevándorlókat telepítenék be. Szerintük menekültekről van szó.

Albert Ákos | abcug.hu –


Tudta? Nagyon oda kell figyelni, hogy hogyan és hova ikszelünk – Útmutató a népszavazáshoz

Oda kell figyelni az ikszekre az októberi népszavazásnál. A Nemzeti Választási Iroda egy ábrákkal teli segédletet adott ki arról, mikor számít egy szavazólap majd érvényesnek, és mikor nem.