Ki alkalmas és ki nem a pedagógus pályára?

Akt.:
Fontos lenne kiszűrni a pályára alkalmatlanokat
Fontos lenne kiszűrni a pályára alkalmatlanokat
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Szigorúbb alkalmassági vizsgán kellene átesniük a pedagóguspályára jelentkezőknek, javasolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Ezenkívül egészségügyi alkalmassági vizsgát is bevezetnének. Vajon ki mit gondol erről? Szülőket és diákokat is megkérdeztünk.

Katalin nagycsaládos édesanya, bőven van tapasztalata az iskolákról és az ott tanító pedagógusokról. Véleménye szerint ma már csak az igazán elkötelezett tanítók és tanárok maradnak a pályán. Az alsó tagozatos nevelőkkel elégedett, azzal azonban nem, hogy amikor a gyerekek felsősök lesznek, hirtelen zúdul rájuk a sok újdonság. Mint mondta, szerencsésebb lenne, ha valamilyen átmenet segítené a gyerekeket. Egy komolyabb esetre emlékszik gyermekei iskolai életéből. Az egyik középiskolai matektanár ellen léptek föl a szülők, mert nem tanította rendesen a diákokat. Ha valamit megkérdeztek a gyerekek, nem magyarázta el nekik, hanem azzal intézte el, hogy „ezt nektek már tudnotok kell”.

A tudomány és a gyakorlat egyaránt fontos.” Kovácsné dr. Nagy Emese

„Sokkoló volt”

Szigorúbb alkalmassági vizsgán kellene átesniük a pedagóguspályára jelentkezőknek, javasolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Ezenkívül egészségügyi alkalmassági vizsgát is bevezetnének, és a leendő tanárok azt is szeretnék, ha a szakmódszertani és pedagógiai tartalmak súlya növekedne a tanárképzésben.

Fiatalokat kérdeztünk, nekik mi a tapasztalatuk, találkoztak-e olyan tanárral, akiket nem tartottak alkalmasnak a pályára. Nóra azt meséli, hogy általános iskola első osztályában az igazgató néni irodájában kellett felmondaniuk az ábécét, amire úgy emlékszik, hogy sokkoló hatású volt. De az is, amikor szépírásból kettest kapott, szintén első osztályban, amikor még épphogy megtanult írni. Mónikának pedig volt olyan tanára, aki a 16–17 éves tanítványaival került „közelebbi” kapcsolatba. Szerinte ez nem megengedhető a középiskolában. Ráadásul egy jó nevű gimnáziumról van szó.

A legalján

Az egyetemeken most is tartanak alkalmassági vizsgát a pedagógusképzésre jelentkezőknek, mondta lapunknak Kovácsné dr. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem oktatója, a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója, de ezeken a beszélgetéseken általában nem lehet kiszűrni a pályára alkalmatlanokat. Jelezte: vállalatoknál már alkalmaznak olyan pszichológiateszteket, amelyek eredményesebbek. A szakember a probléma fő okát abban látja, hogy az utóbbi években a pedagógus státusz az értelmiségi pályák aljára került, ezért csak azok mentek pedagógusnak, akik diplomát szerettek volna, de máshová nem vették fel őket. A jobb képességű, motivált fiatalok más irányba indultak. Jó példa erre, hogy manapság az egyetemen alig végeznek matematika–fizika szakos tanárok, mert a műszaki érdeklődésű fiatalok az iparban találnak jól fizető munkát.

Kovácsné dr. Nagy Emese egyetért azzal is, hogy növelni kell a szakmódszertani tartalmat az egyetemeken. Az ELTE-n épp azon dolgoznak egy uniós, nemzetközi programon belül, hogy lehet hatékonyabbá tenni az iskola és az egyetem közötti együttműködést, mert egyformán fontos a tudomány és a gyakorlat, hangsúlyozta.

– ÉM-HE –


Egyetértenek

Konszenzus alakult ki a hallgatói képviselők között abban, hogy biztosítani kell a gyakorlóiskolák választásának lehetőségét, és a képzés területén növelni kell a szakmódszertani és pedagógiai tartalmak súlyát. Utóbbit elősegítené egy olyan szakmódszertani doktori iskola létesítése, amelyben a képzés arra készítené fel az oktatókat, hogy a szakmódszertani szemléletre fókuszálva történjen a tudás átadása.








hirdetés