Kevesen beszélünk idegen nyelvet

Budapest, Miskolc – Több magyar tud idegen nyelven beszélni, mint húsz évvel ezelőtt, de még nem elegen.

Az Eurostat tavalyi felmérése szerint a magyarok háromnegyede csak az anyanyelvén képes megszólalni. Ez ugyan fejlődés ahhoz képest, hogy a rendszerváltás környékén még csupán a felnőtt lakosság alig tíz százaléka tudott valamilyen idegen nyelven, ahhoz képest viszont meglehetősen siralmas eredmény, hogy az uniós állampolgárok csaknem kétharmada beszél anyanyelvén kívül más nyelvet vagy nyelveket.

Egymásra épüljön!

A Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központjának igazgatója, Réti Almée szerint a bajok gyökerét a közoktatás színvonalában kell keresnünk. Mint mondta: nem csupán az idegennyelv-oktatás gyenge színvonaláról van szó, hanem általában a közoktatáséról. Bár az utóbbi években jelentősen emelkedett az idegen nyelvi órák száma az iskolákban, de azok nem mindenkit érnek el, jelezte az igazgató, hozzátéve: az azonban megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztályból sokkal többen tudnak valamely idegen nyelven, mint például az 50-60 évesek közül. Az igazgató tapasztalatai szerint az egyetemre érkező hallgatók nyelvtudása különböző. A minimális szinttől a felső fokú nyelvvizsgáig vegyes a kép. Az egyetemi záróvizsgáig sem tudja mindenki megszerezni a nyelvvizsgáját, tette hozzá az Réti Almée, sokan emiatt nem is vehetik át a diplomájukat. Az igazgató szerint 10 éves kor körül érdemes elkezdeni az idegen nyelv tanulását heti 3-4 órában, de nem maradhat el az otthoni gyakorlás sem. Fontos lenne az is, hogy a különböző iskolákban tanult tananyag egymásra épüljön.

Nem kell szinkron

Csínján kell bánni a mostani és az ehhez hasonló felmérésekkel Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint. Mint kifejtette, ezek a kutatások általában nem tesznek különbséget az olyan országok között, ahol jelentős számú kisebbség él, tehát ők eleve két nyelvet értenek és használnak és azon országok között, ahol az emberek a második nyelvet valóban idegen nyelvként tanulják. Az is megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik a két nyelv használata, sokkal könnyebben sajátítják el harmadik nyelvet. Az elnök szerint ma már szinte minden szellemi munkát végző embernek szüksége van a nyelvtudásra, hisz például szakmai anyagok nem minden esetben érhetők el az anyanyelvükön. A magyarországi helyzeten pedig nagyban javítana, ha a különböző tévécsatornák filmjeit nem szinkronizálnák, hanem csak feliratoznák.

ÉKN-HE

Angol és/vagy német

Az Educatio Nonprofit Kft. egy másfél évvel ezelőtti kutatásában 5100 internetes álláshirdetést vizsgált. Akkor a munkaadók a pozíciók 61 százalékában kértek legalább egy, 14 százalékában két nyelv tárgyalóképes ismeretét. Az elvárt nyelvek közül az angol szerepelt első helyen (61 százalék), a második, jócskán lemaradva a német (15 százalék).








hirdet�s