Kettős állampolgársági vita – Az ukrán külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánított egy beregszászi magyar konzult

Kijev – Az ukrán külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánított egy beregszászi magyar konzult, akinek 72 órán belül el kell hagynia az ország területét – tájékoztatott csütörtökön a kijevi tárca a honlapján megjelent közleményében.

A tájékoztatás szerint a tárca a Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetnek átadott jegyzékben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott, ezért a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezménnyel összhangban távoznia kell az országból.

A közleményben nem szerepel a kiutasított konzul neve.

Az ukrán külügyminisztérium szerint a kijevi vezetés arra számít, hogy a magyar fél a továbbiakban tartózkodni fog mindenfajta barátságtalan lépéstől az Ukrajnához fűződő kapcsolatokban, a kiküldött tisztségviselői pedig a törvénysértésektől.

“A magyar származású ukrajnai állampolgárokra egyesítő tényezőként tekintünk a két ország közötti kapcsolatokban, és ugyanerre szólítjuk fel a magyarországi partnereinket is” – áll a külügyi közleményben.

Az ügy előzménye, hogy szeptember 19-én az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek, és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya. Pavlo Klimkin külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől.

Múlt szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának helyszínén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után Klimkin közölte, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasít egy beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza őt.

A magyar fél ezt követően több ízben leszögezte, hogy a beregszászi konzulátus nem sértette meg sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogszabályokat, ezért nem rendel haza egyetlen diplomatát sem Ukrajnából.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában kijelentette, hogy Kijevnek nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására, ezért Magyarország erre a viszonosság elvén alapuló választ fog adni, azaz Budapest is kiutasít egy ukrán konzult.

A magyar külügyminiszter hozzáfűzte, hogy Kijev rontotta el az ukrajnai magyar kisebbség ellen irányuló intézkedéseivel a korábban meglévő jó viszonyt Ukrajna és Magyarország között.

Szakértők között vita van arról, hogy tiltják-e az ukrán jogszabályok vagy sem a kettős állampolgárságot. Az ukrán alkotmány erre vonatkozó 4. cikke nem fogalmaz egyértelműen, amikor megállapítja, hogy Ukrajnában “egy (egységes)” állampolgárság van. Az állampolgárságról szóló törvény ezt úgy értelmezi, hogy az országon belüli egyes közigazgatási-területi egységekben nem létezhet más-más állampolgárság. Ugyanez a törvény kimondja, hogy ha egy ukrán állampolgár felveszi más ország állampolgárságát, vagy más állam polgára ukrán állampolgárságot szerez, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyában kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő, viszont ez sem mondja ki a kettős állampolgárság kizárását. A jogszabály 19. cikke ugyan azt mondja, hogy elveszíti az ukrán állampolgárságot az, aki saját akaratából felveszi más állam állampolgárságát. Ez a cikk azonban ellentétben van az alkotmány 25. cikkével, amely szerint senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától és attól a jogától sem, hogy állampolgárságát szabadon megváltoztassa. Szakértők szerint éppen a különböző jogszabályok közötti ellentmondások miatt nem lehet szankcionálni a kettős állampolgárságot.

-MTI-