„Kétféle ember van a világon: aki volt már Komlóskán és aki lesz”

Akt.:
Köteles László, Komlóska polgármestere
Köteles László, Komlóska polgármestere - © Fotó: Bujdos Tibor
Komlóska – A hegyaljai településen úgy döntöttek, az önfenn­tartás útjára lépnek. Interjú Köteles Lászlóval, Komlóska polgármesterével.

Komlóskán a helyiek állítják, a település valódi élete tulajdonképpen a rendszerváltozással kezdődött el, akkor kezdett éledni az addig lassú elfogyásra ítélt zsáktelepülés. Azóta igencsak felpezsdült az élet Komlóskán, innen indult el egyebek között az úgynevezett kispostamozgalom, ami arra irányult, minden olyan településen legyen postahivatal, ahol ezt a közösség igényli. Komlóskáról ma már csak egy dolog hiányzik, a térerő, így továbbra sem lehet mobiltelefonnal kapcsolatot létesíteni Komlóskával, de a faluba pihenni érkezők ezt egyáltalán nem érzik meg hátrányként. Komlóska jelenéről Köteles László polgármesterrel beszélgettünk.

Elértük azt, hogy öt éve nincs munkanélküli a faluban. Köteles László

Többször lehetett hallani Komlóskáról, hogy egy felszámolásra ítélt település.

Köteles László: Ez a rendszerváltásig így is volt, de nem csupán Komlóskára, hanem a hozzánk hasonló apró településekre. 1990-ben azonban visszakaptuk az önrendelkezés jogát. Végre lett saját irányításunk, önálló költségvetésünk, a kezünkbe vehettük a sorsunkat, nem mások döntöttek rólunk a fejünk fölött. Azóta eltelt több mint egy negyed évszázad és mára elmondhatjuk, Európa legsikeresebb települései közé tartozunk. Voltak nehéz, szinte keserves időszakaink. Ilyen volt a kispostamozgalom, amelyet mi indítottunk el. Hosszú, szívós harc volt ez a Magyar Postával, de sikerült elérnünk, hogy a mobilposta mellett legyen saját postahivatalunk. A település teljes ellehetetlenülését a komlóskai adóparadicsom létrehozásával tudtuk elkerülni. Komlóska éves állami támogatása összesen 8 millió forint. Ebből kellene a falut és intézményeit működtetni, béreket fizetni. Jelenleg az adóparadicsomnak köszönhetően 116 vállalkozás van bejegyezve Komlóskán összesen 3300 gépjárművel, amelynek a gépjárműadója fedezi a település költségeit. Igen jó partnerei vagyunk az államnak, hiszen 8 millió forintot kapunk tőlük évente, ezért cserébe befizetünk nekik 63 millió forintot az államkasszába. Csak így tudtuk elérni, hogy a mai napig van bölcsődénk, óvodánk és ruszin nemzetiségi önkormányzati iskolánk, amely ugyan az ország legkisebb iskolája, de nem kell a komlóskai gyerekeknek naponta más településekre járni iskolába. Az iskola épülete a települési önkormányzaté, az intézmény finanszírozását a nemzetiségi önkormányzat végzi 36 százalékos állami támogatással.

Néhány évvel ezelőtt beszéltünk már arról, hogy Komlóska elindult az önfenntartás irányába.

Köteles László: Néhány évtizeddel ezelőtt ez egyáltalán nem ment csodaszámba Magyarországon, hiszen a kistelepüléseken a helyi közösségek szinte mindent meg tudtak termelni, ami az önfenn­tartáshoz szükségeltetett. Nem találtunk fel semmilyen új dolgot, csak visszatértünk a hagyományokhoz. Ennek köszönhetően elértük azt, hogy öt éve nincs munkanélküli a faluban. Aki nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, az a közfoglalkoztatásban vesz részt. Jelenleg 32 közfoglalkoztatottunk van, akik elsősorban a mezőgazdaság területein dolgoznak. Egyre nagyobb a település állatállománya, jelenleg 140 anyakecskénk van, és már hatvanra tehető a szaporulat száma. A növénytermesztésből gyakorlatilag a teljes közétkeztetést el tudjuk látni. Két egyetem is vizsgálta az általunk termelt termékeket és megállapították, a komlóskai termékeknek 40–50 százalékkal magasabb a beltartalma, mint amit a nagyüzemi termelésben előállítanak, ami elsősorban az öko-bio környezetnek köszönhető. Ezenfelül igyekszünk rendben tartani a környezetünket, ötezer tő rózsát ültettünk már ki a településen.

A közelmúltban arról lehetett hallani, elindult az úgynevezett Komlóska márkanév kiépítése.

Köteles László: Kiépítettük a komlóskai modellt, amely az önfenntartó ökofalu intézménye. Azon dolgozunk, hogy a Komlóska márkanév egy egységes arculattal jelenjen meg a piacon, így bárkit befogadunk ebbe a projektbe, aki hajlandó a helyben megtermelt termékeit Komlóska név alatt a piacra vinni. Van egyebek mellett sajtműhelyünk, szörpkészítő üzemünk és egyéb olyan saját termékeink, amelyek garantáltan magas minőséget képviselnek, így megérdemlik, hogy jól felismerhetővé váljanak a piacon. Az általunk kidolgozott modellt nem kívánjuk kizárólag magunknak megtartani, ez bármely más településre áthelyezhető. Rengeteg vendégünk van, akit ennek a modellnek a megismerése hoz Komlóskára. Bárkinek szívesen mutatom meg a falut, különösen akkor, amikor az egyik francia vendégünk azzal búcsúzott tőlünk, sokáig kereste az élhető település működési modelljét, számtalan helyen járt a világban, de végül nálunk találta meg, amit álmodott.

Ennek a modellnek talán a legújabb eleme az erdei óvoda és iskola.

Köteles László: A legtöbb városi gyerek talán nálunk találkozik először közvetlenül a természettel, mi pedig ezt luxuskörülmények között tudjuk nekik nyújtani fapados áron. Csak néhány példa a programkínálatból: kecskelegeltetés, fejés, sajtkészítés, főzés, szörpkészítés, gyógynövények gyűjtése, kenyérsütés, éjszakai túra a várba. Komplett modulokat kínálunk az érdeklődő iskoláknak, a felügyelő tanároknak megkönnyítjük a dolgát mert, amikor megérkezik egy csoport Komlóskára, az animátorok kísérik a csoportokat. A gyerekek tartalmasan töltik nálunk az időt még akkor is, ha két teljes napot töltenek nálunk. Azt is garantáljuk, hogy az esti elalvással sem lesz gond, hiszen annyira megmozgatjuk őket, hogy estére teljesen lefáradnak és nem kell noszogatni őket az elalvással. Több csoport jelezte már a visszatérési szándékát, és nagy az érdeklődés az erdei iskola iránt. Azt szoktuk mondani, kétféle ember van, aki volt már Komlóskán és aki lesz.

Van olyan település, amely elmondhatja magáról, hogy minden kész és rendben van, hátra lehet dőlni nyugodtan?

Köteles László: Mások nevében nem tudok nyilatkozni, az biztos, mindig találunk tennivalót. Az önkormányzatnak jelenleg 150 hektár földterülete van, ezen gazdálkodunk. A vagyon­gyarapodásunk elérte a félmilliárdot, ami szintén jó hír. Minden utcánk aszfaltozott, a virágosítás is folyamatosan halad. Saját kábeltévérendszerünk van. A legutóbbi, 2010-es nyár eleji áradások után több helyen megtörtént a patakmeder rendbetétele, bár a megígért záportározók megépítése még várat magára, és vannak olyan szakaszai a pataknak, amelyek felújításra szorulnak. Egyet nem sikerült elérni, hogy Komlóska mobiltelefonnal is elérhető legyen. Ennek a hozzánk érkező vendégek örülnek, a helyiek viszont nem.

Komlóska májusban filmfesztivált rendez.

Köteles László: A magyar Művészeti Akadémia május 20. és 22. között Komlóskán rendezi meg a Vidéki Filmnapokat. Ezt annak köszönhetjük, hogy a kiváló dokumentumfilmes Dárday István is tagja a Magyar Művészeti Akadémiának és ő javasolta ezt a helyszínt, amire mi örömmel igent mondtunk. Dárday István régi jó barátunk, ő készített annak idején filmet a kispostamozgalomról és a zarándokútjainkat is végigkísérte. A tervek szerint ez nem lesz egy teljesen elszigetelt, Komlóskán zajló fesztivál, hanem az előzetesen kiválasztott, a vidéki életet bemutató filmeket eljuttatjuk valamennyi vidéki tévéstúdiónak és felkínáljuk nekik, hogy ezen a hétvégén ők is tűzzék műsorra az alkotásokat, így egy országos, több helyszínen egyszerre zajló filmszemlét tudunk létrehozni. Néhány nappal később, május 26–27-én megrendezzük a falumegújítók magyar bajnokságának a díj­átadóját, amelyre 30 település képviselőit várjuk. Ennek azt a mottót adtuk, hogy: „A legjobbak a legjobb helyen”.

Felvettük a kapcsolatot a környező országok árváit gondozókkal, többek között Böjte Csabával is, és közösen dolgozunk a kárpát-medencei árvák megsegítésén. Köteles László

Néhány évvel ezelőtt elindult a Magyar Piac Szövetkezet szervezése is komlóskai szerepvállalással.

Köteles László: Ez egy komplex folyamat vége lenne. A Zempléni Helyi Termék és Szolgáltatás Klaszter szervezését szeretnénk regionális szinten megvalósítani. Egész Zemplénből szeretnénk összefogni a helyi termelőket. A Magyar Piac Szövetkezet pedig megteremtheti a lehetőséget, hogy ezek a termékek el is jussanak a fogyasztókhoz.

Komlóska nevéhez köthető a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom is.

Köteles László: Meggyőződésem, hogy lelki megújulás nélkül nincs erkölcsi megtisztulás és addig nincs sikeres gazdasági felemelkedés. Ennek a része a Nagy Magyar Engesztelés, amelynek az újraszervezésén dolgozunk Ausztráliától Amerikáig. Jelenleg egyesületi és alapítványi formában működik a mozgalom, több száz tag részvételével. Szeretnénk Mindszenty József bíboros hercegprímás munkásságát folytatni és egy engesztelőkápolnát építeni Budapesten a Normafánál. Ehhez eddig már 320 település jelezte támogató szándékát. Ha ez a kápolna felépül, azzal a háborúkban odaveszett, jeltelen sírban nyugvó kétmillió magyarnak állítunk majd emléket. Ugyancsak felvettük a kapcsolatot a környező országok árváit gondozókkal, többek között Böjte Csabával is, és közösen dolgozunk a kárpát-medencei árvák megsegítésén. Ők Mária gyermekei, hiszen azt valljuk, árvák nincsenek, csak olyan gyerekek, akiknek nincsenek szülei, mi pedig nem hagyjuk magukra őket.

Bánhegyi Gábor


Komlóska

A település várát 1379-ben említik először, amikor is a birtokos Tolcsva nemzetség tagjai megosztoztak rajta. A második és jelen tudásunk szerint egyben az utolsó említése 1398-ból származik. Borovszky Samu Zemplén vármegye című műve szerint a Pusztavár nevű hegyen husziták emeltek „váracsot”, melynek azonban már az 1900-as évek elején is kevés nyoma látszott.

Komlóska nevét az oklevelek 1396-ban említették először Komlós néven, ekkor birtokosául Csirke Margitot írták, majd nem sokkal később 1397-ben Komlóstelek néven is említették. A község 1884-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, akkor Zemplénhez csatolták. A település a mai napig őrzi 18. századi ruszin telepeseinek nyelvét, kisebbségi kultúráját.

A falu a magyarországi ruszinok egyik központja. A település lakosságának 80%-a magyar, 18%-a ruszin és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallja magát.