Két tűzoltó, akik bármikor bevethetők, ha felcsapnak a lángok

Minden fontos eszköz megtalálható a csomagtartóban, ami egy helyszíni vizsgálathoz szükséges
Minden fontos eszköz megtalálható a csomagtartóban, ami egy helyszíni vizsgálathoz szükséges - © Fotók: Bujdos Tibor
Miskolc – Nem lehet bárki tagja a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatnak.

Többször láttam már a fehér pick-upot szirénázva robogni a városban, az oldalán katasztrófavédelem felirattal, egyszer pedig fültanúja voltam két férfi beszélgetésének, akik azt találgatták, hogy a beavatkozást végző tűzoltójárművektől jóval kisebb autó milyen célból indul egy helyszínre. Végül lezárták azzal, hogy biztos a főnököket viszik ki terepre. Most már tudom, egy kicsit még igazuk is volt, de valójában hatalmasat tévedtek.

Gyakori riasztás

Egy napsütéses délután sétálunk be a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság diósgyőri laktanyájába, vagy, ahogy sok miskolci ismeri: a vasgyári tűzoltóság udvarára. A szertárban parkoló fecskendő és létrás kocsi mellett rögtön kiszúrjuk a pick-upot, mellette már vár minket ­Kovács Sándor Attila, és Kada András, mindketten tűzoltó századosok, akik a 2012 tavaszától működő Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat, vagyis a KMSZ megyei kilenc fős stábjának oszlopos tagjai.

A KMSZ megyei hatáskörrel rendelkezik, és folyamatos, készenléti jellegű szolgálatot ad. Elsődlegesen irányító és végrehajtó tevékenységgel segítik a jelentősebb kár­események felszámolását, valamint beavatkozás-elemzési feladatokat látnak el. A szolgálat szakmai és munkavédelmi tevékenységével felügyeli, ellenőrzi a tűzoltói beavatkozást, illetve a biztonságos munkavégzéshez szükséges személyi, tárgyi feltételek meglétét. Segítenek a káreset felszámolásában, figyelemmel kísérik a beavatkozást, ha szükséges, átveszik az irányítást.

A kérdésünkre, hogy melyek azok az esetek, amelyeknél nekik is vonulniuk kell, Attila és András hosszan sorolja őket.

– A kettes riasztási fokozatnál – ami azt jelenti, hogy kettőnél több fecskendő a helyszínre vonul – kötelezően vonulunk mi is. Minden olyan esetben, amely speciális tudást, vagy eszközt igényel, ahol szükség van a gyakorlatunkra, a segítségünkre. Általában irányítást végzünk a helyszínen bármilyen típusú katasztrófahelyzetnél, hátsó információkat szedünk össze, de ha kell, mi is részt veszünk a beavatkozásban, megfogjuk a tömlőt. Megyünk, ha életmentésre van szükség, több személy beszorul, autópályán történik baleset, daruüzem-probléma van, veszélyes anyagokról van szó. Lehet olyan eset is, amelyhez egyébként nem kellene vonulnunk, de olyasmi történik, speciális, ritkán előforduló dolog, vagy amire még soha nem volt precedens, ami érdekel minket, amiből tanulni tudunk, ahol olyan tudásanyagot szedhetünk fel, amelyet aztán tovább­adhatunk, megoszthatunk. A szakmai adatgyűjtés is fontos számunkra – mondják.

A káresetek helyszínein elsősorban segítségként jelennek meg, nagyobb tapasztalatuk, gyakorlatuk van, több mindent látnak, összeszedik a szükséges tudást, amely segíti őket, rajtuk keresztül pedig a helyszínen dolgozó kollégáikat. A tudásukat pedig kétféle módon is hasznosítják. Ugyanis a napi rutinjukba tartozik, hogy képzéseket, ellenőrzéseket tartanak a kollégáknak, a délelőttjeiket általában ez tölti ki, ha éppen nincs riasztásuk, ezért is kérték, hogy inkább délután látogassuk meg őket.

Az őrsöket, tűzoltóságokat összefogó négy megyei kirendeltséghez járnak ki, hely­ismereti foglalkozásokat, begyakorló gyakorlatokat, parancsnoki ellenőrző gyakorlatot, napi képzést, sportfoglalkozást tartani. De szerveznek gyakorlatot minden hónapban azért is, hogy felmérjék milyen hiányosságok vannak, amelyben tudnak segíteni. Amit tapasztalnak, amilyen új ismeret birtokába jutnak, azt továbbadják képzéseket szervezve, akár végigjárva a megye tűzoltóságait is.

Vezetői tapasztalattal

Emellett a KMSZ kapcsolt munkaköri feladata a tűzvizsgálatok komplett lefolytatása. Mivel a megyei állományban csak ők vannak 24 órás szolgálatban, ezért 16 óra után, ha polgári védelmi, iparbiztonsági esemény történik, ahhoz ők mennek. Példaként említik, hogy egy gázvezeték átvágáshoz is ők érkeznek és végzik el a helyszíni szemléjét, de hétvégén például a vízügyi hatóságra tartozó anyagömlés, mintavételezés, jegyzőkönyvezés is megjelenik a feladataik között.

A széleskörű feladatoknak megfelelően nem lehet akárkiből a műveleti szolgálat tagja. Az alap a felsőfokú tűzvédelmi végzettség, illetve, hogy mindenki vagy szolgálatparancsnok, vagy helyettes volt korábban legalább öt éven keresztül. Így például megtudjuk, hogy Kovács Sándor Attila Kazincbarcikán volt megbízott szolgálatparancsnok, 2010-ben a megyei mentésszervezési osztályon, mint kiemelt fő­előadó kezdett dolgozni, 2012 októberében került a KMSZ-hez. Kada András Mezőkövesden szolgálatparancsnok helyettes, majd 2009-től szolgálatparancsnok volt, és 2012 júniusában került ide. Ennek ellenére nem minden esetben akarnak ők lenni a főnökök a terepen.

Kovács Sándor Attila és Kada András, a műveleti szolgálat tagjai

– Ha kimegyünk magunk döntjük el, hogy átvesszük-e az irányítást, vagy azt mondjuk, minden jól van, ahogy csinálják, és hagyjuk tovább, hogy aszerint dolgozzanak, ahogy elkezdték a munkát. Az elemzés érdekében írunk egy jegyzőkönyvet arról, hogyan avatkoztak be, de mi nem folyunk bele a mentésbe, vagy oltásba – magyarázzák.

A gépjárműtechnikát, vagyis a gyors reagálású terep­járót, tavaly év végén kapták. Minden négyzetcentimétert kihasználnak benne, de nem elsősorban tűzoltáshoz használt, hanem inkább speciális eszközök találhatóak rajta. Persze a hátsó ülésen ott a két sisak és a ruha, a nadrág ráhúzva a csizmára, mint a többieknél, hiszen ők is kétperces kötelezettségben vannak, azaz a riasztástól számított két percen belül már vonulniuk kell. Van két légzőkészülék az autón az úgynevezett Body­guard rendszerrel, digitális órákkal, 300 báros nyomással rendelkező, sűrített levegővel töltött palackokkal, melyhez plusz tartalék is van. Mutatja a fogyást, a hátralévő perceket, figyelmeztető hangjelzést ad, ha 50 bar alá csökken a nyomás, az egész rendszer gyorscsatlakozós.

Van azért az autón egy tűzoltó készülék, kezdetleges tüzek, autótüzek eloltásához, oltás megkezdéséhez, mielőtt kiérnek a kollégák. A speciális eszközeik közül elsőként azt mutatják meg, amely ma már majd minden tűzoltó­autón van, de a szolgálat indulásakor a legkülönlegesebb eszközük volt, ami miatt sok helyszínre riasztották őket.

Mindent látnak, mérnek

– Ez egy kézi hőkamera, amely kitűnő például pincetüzeknél ember keresésére, más színekkel mutatja a különböző hőmérsékletű tárgyakat, veszélyes anyagokra lehet fókuszálni vele, ha beállítunk rajta egy pontot, azt ráirányítva a felületre, megmutatja annak hőmérsékletét – mesélik, és azonmód le is ellenőrizzük vele, hogy a csatornafedél 38, az aszfalt viszont már 42 fokos. De meg tudják vele nézni, hogy például a stablondeszka alatt van-e még izzás, szükség van-e még hűtésre, fényképezni lehet vele, felvételt készíteni, elmenti az adatokat. De emellett van egy távhőmérő berendezésük is, nagy távolságokra, vagy például szívesen használják vasúti tartálykocsik hűtésének az ellenőrzéséhez.

Nagy segítség az elektromos detektor, sok helyen fordul elő ugyanis, hogy jogtalanul vételezett áram van, vagy nem lehet tudni pontosan hol van vezeték, van-e áram benne, olyan berendezés van, ami önálló áramellátással működik, ez pedig okozhat gondot.

– Csak azt látjuk, hogy szikrázik a vízsugár oltás közben, ami jelzi, hogy valahol még áram van, hiába kapcsolták le a kollégák a főkapcsolót, olyankor jön jól ez az eszköz – mondja Attila, miközben András máris mutatja a következő eszközt, amely életmentő lehet egy mentés során.

– Ez egy gázérzékelő, oxigénszintet is tudunk vele mérni, de többféle éghető gázt is, kén-hidrogéneket, szén-hidrogéneket, védő­ruhára is rá lehet akasztani, és azonnal jelez, ha veszélyes gázt, vagy kevés oxigént mér. Jól jön ilyenkor ősszel is, amikor a borkészítés során a pincék oxigénszintjét kiszorító szén-dioxid szedi az áldozatait – teszi hozzá.

Speciális eszközök mellett persze vannak alapmálhák is, amelyek olyan eszközöket tartalmaznak, amire bármikor szükség lehet: esővédő, kordonszalag, tömítőpaszta vegyi balesetekhez, szerszámosláda, multiméter, elemlámpa, egészségügyi doboz, lézeres távolságmérő, feszítő­vasak, lapát, kapacs, ­összezárható létra is található az autón. A tűzvizsgálathoz használatos nyomrögzítő eszközök, kerekes távolságmérő, fényképezőgép, nyomtatványok, a jegyzőkönyvezéshez, tűzvizsgálati papírmunkához laptopok, és nyomtató. Plusz mentőálarcokkal is fel vannak szerelve a mentéshez, ezeken a normáltól hosszabb tömlő van, illetve ők is tudják bele adagolni a levegőt, ha a mentett egyén nem tud valamiért levegőt venni. De rendelkeznek CAD-mellénnyel is gerincsérültek kiemeléséhez. Szívesen mutatják be a Force baltát, amely száz feletti funkciójával sokáig volt egyeduralkodó a tűzoltók eszköztárában. Ma már a hidraulikus feszítővágók, nyomató hengerek háttérbe szorították, de nekik tökéletes a balta az autóra, hiszen nagyobb, mentéshez használható eszköz nem férne el rajta.

Természetesen nem jövünk el anélkül a látogatás végén, hogy ne próbálnánk ki a villogót és az – autó mellett állva – fülsértő szirénát. Attila és András azonban azt mondja, hiába a tekintélyt parancsoló hang, sokszor mégsem kapják meg megfelelően az elsőbbséget, a többi autós időnként borsot tör az orruk alá. Pedig a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat is életet menteni indul nap mint nap a helyszínekre.

Amit még tanulniuk kell

Attila és András azt mesélik, hogy mindig vannak olyan esetek, témakörök, amelyek sok fejtörést, gondolkodást igényelnek tőlük, amelyekbe bele kell tanulni. Ilyenek manapság például az elektromos autók, amelyeket egészen másképpen kell áramtalanítani például, mint a hagyományos négykerekűeket. De megemlítik a napelemmel vagy egyéb alternatív energiaforrással ellátott házakat. Ezeknél ugyanis szintén problémás az áramtalanítás, nem lehet ugyanis kikapcsolni őket. De megemlítették a lítium akkumulátorokat is, amelyek 6000 fokon égnek, és amelyeket nem lehet eloltani, maximum takarással, fojtással. Egy akkumulátorral persze még nincs nagy baj, de például riasztották őket olyan közúti balesethez is, ahol a rakomány több tonna lítium akkumulátor volt, ezek pedig akár ütéstől is beindulhatnak.

Horváth Imre