Két „toplistás” út is van Hajdú-Biharban

Akt.:
Hatalmas a forgalom, és ezért nagy a balesetveszély a 47-es főút Debrecenből kivezető szakaszán
Hatalmas a forgalom, és ezért nagy a balesetveszély a 47-es főút Debrecenből kivezető szakaszán - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – A hatóságok szigorú ellenőrzésekkel próbálják megelőzni a baleseteket.

Magyarország legveszélyesebb útjairól tett közzé listát nemrég a vezess.hu autós portál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján azt vizsgálták, melyik úton halnak meg a legtöbben, és hol van a legtöbb baleset? Emellett azt is megnézték, melyiken mennyi jármű közlekedik, és egyáltalán, melyik út milyen hosszú – hiszen ezek az adatok nyilvánvalóan befolyásolják a balesetszámokat. (Mivel a tavalyi számok összesítése még hónapokig eltarthat, a KSH 2016-osakkal dolgozott.)

Az autópályák közül a legveszélyesebb az M1-es, ahol 2016-ban 129 baleset történt, ebből 10 halálos, 35 súlyos, 84 könnyű sérüléses. Ezzel az ország összes útja közül az M1-esen történt a második legtöbb baleset abban az évben.

A megyénket is érintő M3-as autópálya a második a sorban; itt 122 baleset volt, ebből 6 halálos, 38 súlyos, 78 könnyű sérüléses. Az ország összes útja közül a harmadik legtöbb baleset történt az M3-ason 2016-ban.

Kiemelkedik a mezőnyből

A kiemelten fontos főutak, és sajnos, az összes út tekintetében is a kétes dicsőséget a 4-es főút szerezte meg: itt történt a legtöbb baleset 2016-ban, mégpedig 187, ebből 13 halálos, 46 súlyos, 128 könnyű sérüléssel járó volt. Összehasonlításként, az egy számjegyű utak „dobogóján” a második helyen álló 1-es főúton 118 baleset volt, amiből 4 halálos, 38 súlyos, 76 könnyű sérüléssel járt.

baleset-a-4-esen-kabanal-a-fout-debrecen-1
Baleset a 4-esen Kabánál. A főút Debrecen és Püspökladány közötti szakasza különösen veszélyes. | Fotó: Matey István

Mint a listát készítők megjegyzik, a 4-es főút messze kiemelkedik a mezőnyből, ezen van a legtöbb halálos, a legtöbb súlyos, és a legtöbb könnyű sérüléssel járó baleset az ország összes útja közül. Debrecentől nyugatra és délre kiemelkedően sok a baleset, ugyanis a 47-es főúton is rengeteg tragédia történik: 113 baleset volt 2016-ban, ebből 7 halálos, 45 súlyos, 61 könnyű sérüléses. Az országos feketelistát vezető 4-es közelében húzódó 47-es ezzel ötödik a listán.

Fontos ugyanakkor, hogy a 4-es főút 352 kilométeres hosszával a legbalesetveszélyesebb főutak közül a leghosszabb (a második leghosszabb a 6-os, 262 km), és a legtöbb jármű ezen közlekedik, átlagosan 13 ezer 712 darab egységjármű hajt fel rá naponta. Ha a méretéhez és a járműmennyiséghez nézzük a balesetszámát, már nem olyan ijesztő a kép: egy-egy kilométerére 39 baleset jut, míg a 2-es főúton 137, a 6-oson 54,5, az 1-esen 46 ez a szám. (A 2-es Budapest és a szlovák határ közötti zsúfolt út.)

Ha kell, beavatkoznak

„Társaságunk nemcsak a 4-es főúton, hanem a teljes 32 ezer kilométeres országos közúthálózat valamennyi elemén folyamatosan végez útellenőri feladatokat. A legforgalmasabb útszakaszokon, főleg gyorsforgalmi és főutakon napi szintű útbejárásaink vannak” – tájékoztatott Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője. Közölte, az útellenőreik, a társ­hatóságok, önkormányzatok és a közlekedők visszajelzései alapján is határozhatnak forgalomtechnikai vagy egyéb beavatkozásokról, a főutak esetében ötévente kötelező forgalmi rend felülvizsgálatot tartanak, illetve ettől függetlenül is előfordulnak soron kívüli vizsgálatok. Figyelemmel kísérik a lehetséges baleseti gócpontokat, ezeknél a kisebb beavatkozásokat elvégzik, a nagyobbakat a hosszabb távú programokba illesztik be. „A 4-es főút számos lakott területen átvezető szakasszal rendelkezik és főleg a fővároshoz közelebbi szakaszokon a forgalom az átlagosnál nagyobb, ez a baleseti statisztikákban is érződik. A legutóbbi forgalomszámlálási adataink szerint a 4-es főút mintegy 81 kilométeres Hajdú-Bihar megyei szakaszán átlagosan közel 10 ezer 400 egységjármű halad át naponta. Ennek megfelelően a lokális burkolatjavítási munkákat is folyamatosan végezzük. Az idei útfelújítási programjainkban ezen felül a terveink szerint a 4-es főút hajdú-bihari szakaszán 0,2 kilométeren végeztetünk el teljes körű felújítási munkákat” – tudatta Pécsi Norbert Sándor.

A közút szakemberei abban bíznak, hogy az M4-es gyorsforgalmi út teljes szakaszának megépülésével a 4-es főút forgalmának egy jelentősebb hányada átterelődik majd, ami a remélhetőleg a baleseti statisztikákban is látható pozitív változást eredményez.

– Szőke Tímea –


Ez az ,,egységjármű”

A számokat a Magyar Közút 2016-os éves jelentéséből vette át a vezess.hu; az útkezelő munkatársai a motorkerékpártól a kamionig típusonként rögzítik az utakat használó járművek számát, majd ezeket a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan egységesítik, hiszen nem mindegy, hogy 10 járműből egy úton kettő a kamion, vagy hat. „Összegyúrva” a motorkerékpárokat, személyautókat, kamionokat stb., kijön minden útra az egységjármű/nap adat.


Kihagyhatatlanok az emberi tényezők

A Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányság elsődleges feladatai közé tartozik a közlekedés biztonságának megteremtése. Megyénk útjain folyamatosak a rendőri ellenőrzések, ezek célja a balesetek számának csökkentése és a bekövetkezett események súlyossági fokának mérséklése, valamint a közlekedési morál javítása – közölte érdeklődésünkre a rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

„A 4-es számú főút 76+822 km hosszú, Hajdú-Bihar megyei szakasza a Debreceni, Püspökladányi, Hajdúszoboszlói és a Hajdúhadházi Rend­őrkapitányság illetékességi területéhez tartozik. A főút Magyarország egyik tranzitútvonala, ezért jelentős a tehergépjármű-forgalom is. Az érintett rendőrkapitányságok közlekedésrendészeti osztályai rendszeresen szerveznek közúti ellenőrzéseket és kiemelt figyelmet fordítanak a főút Debrecen és Püspökladány közötti szakaszára.

A rendőrség alkalmazza az úgynevezett »finn módszeres« ellenőrzést is, amelynek lényege, hogy egy előre kiválasztott helyszínen, több rendőr bevonásával, egyidejűleg, rövid idő alatt történik meg a gépjárművezetők ellenőrzése, mivel a közúti kontroll elsődleges célja az ittas járművezetők kiszűrése. Emellett nagy figyelmet fordítanak a rendőrök a sebesség és az előzés szabályainak megszegőire is” – részletezte a válasz. Hangsúlyozták: a közlekedési balesetek bekövetkezésében nagy szerepet játszanak az emberi tényezők. A megyénkben bekövetkezett balesetek okai leggyakrabban a sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbségi szabályok be nem tartása és a kanyarodási, irányváltoztatási szabályok megszegése.








hirdetés










hirdet�s