Két év múlva indul az új szakképzés – 17 évre csökkentik a tankötelezettség korhatárát

Két év múlva indul az új szakképzés – 17 évre csökkentik a tankötelezettség korhatárát
A tervek szerint 2012 szeptemberétől az új szakképzési rendszerben tanulhatnának a diákok, kísérleti jelleggel pedig akár már a jövő tanévben bevezetnék a duális képzést néhány intézményben.

A hároméves képzésben a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyakorlati oktatásra, a tankötelezettség pedig 17 éves korig tartana – hangzott el a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a képzési idő lerövidítése mellett céljuk, hogy a papír mellé valós szaktudás is társuljon, és hogy visszaállítsák a kétkezi munka becsületét.

Hároméves szakmunkásképzés bevezetését tervezi a kormány, ennek értelmében a tankötelezettség a mostani 18-ról 17 évre csökkenne – hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kijelentette: a diákok végzettsége az esetek döntő többségében jelenleg nem felel meg a munkaerőpiac elvárásainak, a szakképzési idő pedig túl hosszú. Czomba Sándor hozzátette: jelenleg a munkanélküliek és inaktívak táborában 900 ezer olyan ember van, akinek nincs semmilyen szakképzettsége. Az államtitkár szerint, ha a foglalkoztatási szintet nem sikerül növelni, akkor az eddig felmerült problémákat – például az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatás terén – is képtelen lesz kezelni az ország. Czomba Sándor a bővülés legnagyobb gátjának a foglalkoztatáspolitika terén a nem megfelelő szakképzést tartja az elmúlt 20 évben.

A német duális képzés mintájára átalakított szakképzést vezetnének be Magyarországon a tervek szerint 2012 szeptemberétől. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ebben a hazánkat is piacul választott nagy német cégek részvételére is számít, mert – mint mondta – ezeknek a vállalatoknak magyar szakemberekre van szükségük. Czomba Sándor beszélt arról is, hogy az eddigi 26 mellett 99 új szakmát felügyel majd a kereskedelmi és iparkamara. Ezzel összesen 125 szakma esetében lesz joga a kamarának például szakmai vizsgák szervezésére, vizsgatételek és követelmények összeállítására, amihez a mostaninál nem kérnek több pénzt az államtól. Kijelentette: az a céljuk, hogy minél több vállalkozást vonjanak be a szakképzésbe.


Három év alatt akarnak jó szakembereket képezni


Három év alatt a saját szakmájában jól képzett, a gyakorlatot jól ismerő szakemberek képzése a cél – jelentette ki az oktatásért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta: a szakképző iskolák esetében a szakmára való felkészülés lesz az elsődleges, de redukált óraszámban civilizációs, idegen – és, anyanyelvi tárgyakat, valamint sportot is oktatnak majd. Hozzátette: a készülő köz-, és felsőoktatási törvényben megteremtik annak a lehetőségét is a szakiskolát végzett tanulók számára, hogy a munka világában szerzett igazolt magas színvonalú tapasztalat részben egyenértékű legyen akár az érettségi vizsgával, így lehetőséget kapnának a továbbtanulásra a felsőoktatásban.

Ahhoz, hogy jól képzett, ideális esetben idegen nyelveket is beszélő diákok jussanak szakmunkás végzettséghez, emelni kell a közoktatás színvonalát is, és be kell vezetni a gyakorlati munkára felkészítő elemeket – jelentette ki az oktatásért felelős államtitkár. Ezeket az elemeket a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek tartalmazzák majd. Hoffmann Rózsa az oktatás leggyengébb láncszemének nevezte a jelenlegi szakképzést. A problémák közt megemlítette, hogy a szakiskolákat elkezdő diákok 20-30 százaléka például az első két évben kiesik a szakképzésből, mert nem képes teljesíteni a követelményeket. Az államtitkár szerint ráadásul a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok gyakorlati tudása rendkívül csekély, általános képzettségük, munkamoráljuk, kreativitásuk is nagyon alacsony.
– Független Hírügynökség –