Kerekasztal-beszélgetés: a rezsicsökkentő energetikai megoldásokról és lehetőségekről

Vendégeink: Szabó László (balról), Körmöczy Zsuzsanna, Vályi Nagy Zsolt és Krajnyik Zoltán
Vendégeink: Szabó László (balról), Körmöczy Zsuzsanna, Vályi Nagy Zsolt és Krajnyik Zoltán - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Júliustól lehet pályázni a nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre és hőszigetelésre.

Április elején jelent meg a családi házak energetikai korszerűsítését segítő pályázat kiírása. A legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásra júliustól lehet beadni a pályázatokat, és a korábbi tapasztalatokból kiindulva nem árt sietni, ugyanis az 5 milliárdos keretösszeg hamar kimerülhet.

Mekkora segítség ez a családoknak, és mire lehet elég a támogatás? Illetve mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük otthonunk rezsiköltségét – erről beszélgettünk szakértőinkkel.

Sokan messiásként várták az újabb energiatakarékossági pályázatot. Kiknek szól az idei kiírás?

Vályi Nagy Zsolt: A pályázatot kizárólag hagyományos építési technológiájú, 135 nm alatti fűtött alapterületű, egylakásos, meglévő ingatlannal rendelkező tulajdonosok adhatják be. A meglévőt ez esetben úgy kell érteni, hogy új vétel esetén legalább 3 hónapra visszamenőleg rendelkezni kell a tulajdonos nevére szóló közüzemi számlákkal. A három közüzemi számla bizonyítja, hogy az ingatlan lakott. Emellett számos további követelménynek kell megfelelni, így például 1995. december 31-e előtt építési engedéllyel kell rendelkeznie az ingatlannak, és statikailag is rendben kell lennie. A pályázat komplexitásától függően 40–55% közötti a támogatás nagysága, a megtakarított CO2 kg/év függvényében.

Mire lehet pályázni?

Vályi Nagy Zsolt: Az épületek külső határoló nyílászáróinak cseréjére, külső homlokzati és födém hőszigetelésére, a fűtési rendszerek cseréjére és felújítására, valamint áramtermelő napelemes, vagy használatimelegvíz-készítő napkollektoros rendszerek kiépítésére.

Ha elszántuk magunkat a felújításra, hogyan induljunk el, mi a legfontosabb?

Körmöczy Zsuzsanna: Szakmámból adódóan a fűtéskorszerűsítést tenném az első helyre. Egy régi kazán cseréje egy kondenzációs kazánra, önmagában 35–40 százalékos energiamegtakarítást jelent. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a maximum 55 százalékos (de legfeljebb 2,5 millió forintos) támogatást akkor érhetjük el, ha komplex programot valósítunk meg, azaz a fűtési rendszer cseréje mellett más energiahatékonysági fejlesztést is bevállalunk és kiépítünk legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert.


Mire elég a támogatás? Mit tudunk megvalósítani az önerővel együtt 5–5,5 millió forintból?

Vályi Nagy Zsolt: Az energiamegtakarítás sorrendjében először a nyílászárócsere, utána a hőszigetelés, végül a fűtésrendszer gépészeti felújítása kövesse egymást. És ez az ingatlantól függően ki is merítheti a komplex felújításra szánt pályázható keretet.

Szabó László: A hőszigetelés – az új szabvány szerint minimum 10 centi kell – 8500 forint/m2 a munkadíjjal együtt. Ez egy 135 m2-es háznál 1,8 millió forint lehet.

Krajnyik Zoltán: A nyílászárók cseréje 2 millió forint környékén van.

Körmöczy Zsuzsanna: Azaz 3,8 millió forint környékén járunk, és most jön a kazáncsere. Csak kondenzációs kazánt vehetünk, ami 800 ezer és 1 millió forint között megvan. Ebből a kazán 300 ezer forint körül van, ehhez jön a tervezési és egyéb engedélyeztetés, valamint a speciális – belül műanyag, kívül fém – kémény. Utána jön a beüzemelés, a termosztát és az összes szükséges szerelvény, például a mágneses iszapleválasztó és a vízlágyító. Ez mind benne van az említett 800 ezer–1 millióba. A tól-ig összegbe pedig a kémény magasságától függ, hogy milyen legyen a kivitelezése, azt a tervező határozza meg.

Tehát kell hozzá egy tervező is…

Körmöczy Zsuzsanna: Igen. A tervező viszi végig a Tigáznál az engedélyeztetést, és ő vállalja a felelősséget is. Mi komplex szolgáltatást nyújtunk, vagyis a tervezőt is mi küldjük ki, és a tervezés, kivitelezés is benne van az árban.

Annyiféle kazán van, mi alapján válasszunk? Vagy ez pénztárca­függő?

Körmöczy Zsuzsanna: Ez pénztárcafüggő. Az indulóár 250 ezer forint, ez egy kondenzációs kombikazán. Ha több fürdőszoba van, jobb a tároló, mert abból tudjuk ellátni a fürdőket. Ekkor már 450 ezerre ugrik az ár. Következik a vezérlés, attól függően, hogy mit szeretnénk (például a felső szinten és a földszinten különböző hőmérsékletet szeretnénk), ez 50–100 ezer forint között alakul. S a legproblémásabb a kémény. Ha lehetőség van arra, hogy vízszintesen vezessük ki, az a legolcsóbb, de ha a pincéből fel kell vinni a tetőig, az lehet 200 ezer forint is.

A meglévő radiátorok használhatók?

Körmöczy Zsuzsanna: Nem kötelező a radiátort cserélni, de célszerűbb nagyobbakra cserélni. Ugyanis ha nagyobb a radiátor, alacsonyabb hőfokkal tud üzemelni, a kondenzációs kazán pedig azt szereti, ha 40–50 fokkal működik. Akkor igazán energiatakarékos.

A pályázat kompletten támogatja, belefér a radiátorcsere?

Vályi Nagy Zsolt: A fűtési rendszer teljes korszerűsítésére, átépítésére is lehet pályázni, ha belefér a költségvetésbe, vagy saját költségen megvalósítható.

Körmöczy Zsuzsanna: Igen, de ha mindent beleveszünk, akkor nem marad a szigetelésre.

Krajnyik Zoltán: Arról nem beszélve, hogy van még renoválási költség is, hiszen a munka során tönkremennek a burkolatok, vésni kell a falakat a csövek miatt…

Vályi Nagy Zsolt: A belső felújítás, azaz a helyreállítás már nem pályázható.

Szabó László: Szerintem egy ilyen beruházásra készülő család azt a részét meg tudja finanszírozni, hiszen a nyílászárókat is festés előtt szokták kicserélni, tehát kalkulálnak az egyéb költségekkel.

Vályi Nagy Zsolt: Biztos, hogy a költségvetés sok családnál megáll a fűtéskorszerűsítésnél, és a napenergiára már kevés jut, pedig érdemes megújuló energiát is beépíteni, hiszen növeli a támogatási százalékot, és a napenergia még hosszú éveken keresztül ingyen van.


Ha már a napenergiáról esett szó, mit kell tudni ezzel kapcsolatosan?

Körmöczy Zsuzsanna: A melegvíz-ellátáshoz használhatjuk megújuló energiaforrásként a nap energiáját.

Csak melegvíz-ellátásra vagy fűtésrásegítésre is?

Körmöczy Zsuzsanna: Csak melegvíz-ellátásra.

Vályi Nagy Zsolt: Ha a napkollektoros rendszert fűtésrásegítésre méretezzük, egyrészt jelentős többletköltséggel jár a napkollektoros rendszer kialakítása, másrészt a nyári napon termelődő hőenergiát nem tudjuk mire használni. Nyáron olyan mennyiségű hőt termel a fűtésre méretezett napkollektoros rendszer, ami túl sok a használati meleg víz előállításához, ezért célszerű felhasználni például külső medence fűtésére, illetve az őszi és tavaszi átmeneti időszakban esetleg rá tud segíteni a fűtésre. Használatimelegvíz-termelésre az év 80 százalékában fel tudjuk használni a napkollektor által termelt hőenergiát.

Körmöczy Zsuzsanna: A melegvíz-ellátásra a napkollektor-rendszer – két napkollektort rakunk fel egy 300 literes tárolóval – a munkadíjjal együtt 800 ezer–1 millió forintból megvan.

Vályi Nagy Zsolt: A két rendszert össze lehet házasítani, tehát a kondenzációs kazán tud használati meleg vizet is készíteni bojlerben, illetve a napkollektor is ugyanazt a bojlert tudja fűteni, így nyáron a gázkazán szinte be sem kapcsol.

Tehát újabb 2 millió forintnál járunk…

Körmöczy Zsuzsanna: Igen, de 35–40 százalékkal csökkentettük a gázfogyasztást a régi hagyományos kazánhoz képest.

Milyen költséggel kell terveznünk a nyílászárók cseréjét?

Krajnyik Zoltán: A nyílászárónál nehéz pontosan megmondani, hogy mennyibe fog kerülni. Elsősorban attól függ, hogy milyen felületet akar az ügyfél, a kívül-belül színes nyílászáró például 40 százalékkal többe kerül, mint a fehér. 3 rétegű üvegezésű nyílászárókat kell venni, ami ma már nem olyan drága, mintegy 20 százalékkal kerül többe a régi típusú nyílászáróknál. A bejárati ajtónál is csak a képzeletünk, az ízlésünk, no és persze a pénztárcánk szab határt. És ehhez jönnek még a különböző kiegészítők: redőnyök, szúnyoghálók stb.

Vályi Nagy Zsolt: A redőnyöket és árnyékolókat beépíthetjük a pályázatba, de a szúnyoghálót nem.

Krajnyik Zoltán: A redőnyöknél elég széles a skála, 8–10 ezer forintról indulunk, de az alumíniumredőnyök a 20–30 ezer forintot is elérhetik. Ne feledkezzünk meg a külső-belső párkányokról, ami szintén többféle lehet, és a beépítés módját is megválaszthatjuk. Mindezek összességében alakítják az árat.
Az örök kérdés: fa nyílászárót vegyünk vagy műanyagot?

Krajnyik Zoltán: A jó minőségű fa nyílászáró háromszoros áron van a műanyaghoz képest. Tehát ez is pénztárca-, no és persze beállítottságfüggő. A fát kezelni kell, évente legalább egyszer át kell törölni egy speciális anyaggal, törődni kell vele. A műanyagot pedig csak takarítani kell. De akármelyik mellett is döntünk, nem érdemes a legolcsóbbat választani.

Sokan nem tudják, hogy a rezsicsökkentés szempontjából kiemelt szerepe van a szigetelésnek…

Szabó László: A felhasználható szigetelőanyag minimális vastagsága 5 centméter, de támogatni csak 8–10 centitől támogatják, aminek négyzetmétere 8500 forintból jön ki a munkadíjjal együtt. Ez egy sima nikecell, ami 20 százalékos hőmegtakarítást eredményezhet. De ha összeadnánk, hogy mennyi a megtakarítás a fűtés és a nyílászárók cseréjével, illetve a hőszigeteléssel, az jönne ki, hogy gyakorlatilag nem is kell fizetni a fűtésre, ami persze nem így van.

Vályi Nagy Zsolt: Akkor ez egy passzívház lenne…

Szabó László: A passzívház ott kezdődik, hogy 15 centi kőzetgyapot, aminek 20 ezer forint négyzetmétere. De egy hőszivattyúval és egy napkollektorral gyönyörűen tud működni a ház. Itt is nagy eltérések vannak árban a különböző lehetőségek között. Belső hőszigeteléssel is sokat nyerhetünk, egy gipszkarton álmennyezet sokat számít. Ha felülről nincs leszigetelve a ház, az nagy gond, mert ezzel nagyon sokat lehet spórolni. A pályázat azonban csak a külső hőszigetelést és a födémszigetelést támogatja. És még egy megjegyzés a végére: sokan gondolják azt, hogy ha maguk veszik meg a szigetelőanyagot, az olcsóbb, de ez nem igaz, mert a kivitelezők mindenhol nagyobb kedvezményt kapnak.

Milyen alternatív fűtési rendszer közül választhatunk?

Vályi Nagy Zsolt: Ez az első pályázat, amiben magán­emberek is pályázhatnak napelemes rendszerre, mert eddig csak napkollektorra lehetett. A napelemes rendszert úgy szoktuk méretezni, hogy az adott ház egész éves áramfogyasztását lenullázza. Vagyis a családi ház 1 éves elektromos energiaszükségletét kell megtermelnie. Ha elektromos áramot állítunk elő, azt bármire tudjuk használni – főzésre, akár fűtésre is egy hőszivattyús rendszer kiépítésével, de használati meleg víz előállítására is egy villanybojlerrel. A napelemes rendszer éves elszámolásba működik, tehát a vezetékes szolgáltató az éves fogyasztásból vonja ki az egy év alatt megtermelt áram mennyiségét, és a kettő különbözetét kell fizetni, ha van.


Egy átlagos családi háznál mennyi a bekerülési költsége?

Vályi Nagy Zsolt: Egy átlagos család éves elektromos felhasználása 100–130 ezer forint körüli, ennek megtermeléséhez egy 3 kilowattos rendszer elég, ami körülbelül 1,5 millió forint költséggel számolható. Ha fűtésre hőszivattyút használunk, annak kiépítése a fűtési rendszer kialakításától függően 600 ezer és 1,5 millió forint között van, és úgynevezett „H” tarifával táplálhatunk, de lehet napelemes rendszert a fogyasztás arányában hőszivattyús fűtéshez is méretezni, és ezek révén akár 0 forint költséggel tudunk fűteni is, és függetleníteni tudjuk magunkat a gáztól.

Körmöczy Zsuzsanna: De korlátok közt működik, hiszen -15 – -20 fok alatt nem működik, -4 fok alatt nem gazdaságos.

Vályi Nagy Zsolt: Magyarországon a -20 C° alatti hőmérséklet maximum 1 hét, a -10 C° alatti 2–3 hét, és a téli átlaghőmérséklet 5 C°, a hőszivattyú pedig tökéletesen működik ilyen körülmények között. A -10 C° alatti időszakban pedig kedvezményes tarifával, vagy ingyen napenergiával elektromos fűtőpatron segíti a hőszivattyút.

Körmöczy Zsuzsanna: Kell még mellé valami más fűtési módszer!

Vályi Nagy Zsolt: Egy kandalló jól jöhet, de nem szükséges. A hőszivattyúval lehet még használati meleg vizet is készíteni, vagy össze lehet „házasítani” egy napkollektorral.

De az a meglévő 2,5 milliós költséghez további 1 millió, tehát összesen 3,5 millió forint… Ezek után mit mondhatunk, hogy mi a leggazdaságosabb fűtési módszer?

Körmöczy Zsuzsanna: Én azt mondom, hogy ahol gáz van, ott a lehető leggazdaságosabb és kifizetődőbb a kondenzációs kazán. Ahol nincs vezetékes gáz, ott jöhet szóba a hőszivattyú.

Vályi Nagy Zsolt: Mindennek megvan az ára, én a napelem–hőszivattyú párost ajánlanám, hiszen ennek az eredménye az igazán 0 forintos fűtésköltség. Nincs szükség gáztervre és kéményre, és a házunk hűtését is meg tudja oldani.

Uri Mariann


Szakértőink voltak

Körmöczy Zsuzsanna, a BRS Gázcentrum ügyvezetője

Krajnyik Zoltán, a Mikratherm-Pro ügyvezetője

Szabó László, az Udvari Komplex Bau ügyvezetője

Vályi Nagy Zsolt, a Thermo-Ciklon Kft. ügyvezetője

Kevés házra jut belőle

Az 5 milliárdos keretösszeg nagyjából 2 ezer ház korszerűsítését segítheti, de ettől jóval több ház szorul modernizálásra. Vendégeink egyhangúlag mondták, ebből a pályázatból nem jut annyi családnak, hogy azt a vállalkozók, azaz a rendszerek forgalmazói és a kivitelezők megérezzék. Legalább minden 20. háznak be kellene kapcsolódnia a felújítási programba ahhoz, hogy „látható” legyen az eredmény.








hirdetés