Képviselői juttatás: törvényi szabályozásra van szükség – Magyar Hírlap

Azt javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a parlamnetnek, hogy vizsgálja felül a képviselői munkával összefüggő szabályozást , tételesen határozza meg az elszámolható költségek körét, valamint életszerűen határozza meg a képviselői alapdíj összegét – írja a Magyar Hírlap.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a közelmúltban juttatott el ötpárti felkérést az ÁSZ-hoz. Ebben azt kérte, hogy végezzenek nemzetközi összehasonlítást az országgyűlési képviselők juttatások mértékéről és a költségtérítések elszámolási gyakorlatáról.

Az ÁSZ 15 ország számvevőszékeihez küldte el kérdéseit, és a beérkezett válaszok alapján állapította meg, hogy a fizetésként kapott juttatás mindenhol adóköteles, a költségtérítések viszont jelentős részben nem azok.

Az ÁSZ két megoldást javasol: bruttósítsák a megalapozott költségeket, és azokat tegyék adókötelessé. A másik alternatíva, hogy határozzák meg a költségátalányt, ezen belül azt is, hogy mely költségfajtákat fedi le. A képviselőket pedig mentesítsék az elszámolási és bevallási kötelezettség alól.

A javaslatban hangsúlyozzák: magyar képviselők költségtérítései nem a javadalmazás mértékében térnek el a nemzetközi gyakorlattól, hanem abban, hogy azok számlákkal, bizonylatokkal való alátámasztását nem szabályozták.

Az olasz képviselői alapdíj messze a legmagasabb Európában, de kevés kedvezményi kör jár hozzá. Bulgáriában, Szlovákiában, Észtországban és Szlovéniában az átlagkereset három-ötszöröse a képviselői alapdíj. Lengyelországban pedig 13. havi fizetést is kapnak a képviselők – olvasható a Magyar Hírlapban.