Kell a cementgyár vagy sem?

Akt.:
Újraindítanák a hejőcsabai cementgyárat, de a lakók tiltakoznak.
Újraindítanák a hejőcsabai cementgyárat, de a lakók tiltakoznak. - © Fotó: ÉM
Miskolc – A környéken élők tiltakoznak a hejőcsabai cementgyár újranyitása ellen. Ha kell, népszavazásig viszik az ügyet.

Mindezt a hétfőn megtartott közmeghallgatáson mondták el, amelyet a zöldhatóság az engedélyeztetési eljárás keretében hívott össze. Nagy volt az érdeklődés a fórumon, csaknem 130-an voltak. A környéken élők mellett a gyár korábbi dolgozói is eljöttek, akik reményüket fejezték ki, ha újranyit a gyár, újra kapnak ott munkát, és igyekeztek azt hangsúlyozni, a gyár korszerű, környezetbarát. Mások viszont úgy vélték, mérlegelni kell, hogy 344 munkahely ér-e annyit, hogy több száz ember megbetegedjen. Felmerült az is, ötleteljenek inkább, hiszen számos más, a környezetre veszélytelen munkalehetőséget is találhatnának az illetékesek.

344 embernek

Repei Ernő, a gyár igazgatója a fórumon elmondta, 1984-től 2004-ig dolgozott a Holcimban, majd tavaly visszatért, hogy rendbe tegye a gyárat és újraindítsa. Kiemelte, hogy már a 2000-es évek elején világszínvonalú technológia volt az üzemben, és ezt szeretnék beépíteni, felújítani a jövőben is. Hangsúlyozta: minden gyártási folyamat, tárolás zárt rendszerben történik, környezetbarát. Beszélt arról is, az új gyár 344 embernek adna munkát. „Még nem hirdettük meg az állásokat, de már így is 700-an jelentkeztek, ebből többen a gyár korábbi dolgozói, akik elsőbbséget élveznek.

Kiemelt fejlesztés

Dr. Hajas Sándor mint hejőcsabai lakos szólalt fel a közmeghallgatáson, kifogásolva többek között azt, hogy ha beindul a gyár, akkor a futószalag, ami a tapolcai bányából szállítaná a követ az üzembe, 5–10 méterre a hálószobájától működne. De azt elmondta, szerinte a cementgyár egy fedősztori, mert úgy gondolja, itt egy veszélyes hulladékégető épülne. Mindezt arra alapozta, hogy az engedélyeztetési kérelemben a kezelhető hulladékok között szerepel: műanyag, gumi, szennyvíziszap is. De félelmetesnek nevezte azt is, hogy a cementgyár egy év alatt annyi hőenergiát használna el, amivel az egész Miskolcot fűteni lehetne, nem beszélve arról – folytatta –, hogy a villamos energia felhasználása is a paksi teljesítmény fél százaléka lenne.

A veszélyes hulladékok égetése kapcsán a HCM szakemberei azt hangsúlyozták, hogy itt már leválogatott, azaz PVC-mentes műanyagról van szó. Azt is elmondta, más egy műanyagot az otthoni kazánban égetni és más olyan körülmények között, amivel ők dolgoznának, az ugyanis – hangsúlyozta – már nem okoz gondot.

A felszólalók arra is kíváncsiak voltak, hogy a beruházást miért nyilvánította a kormány kiemelt fejlesztéssé. „Miért közérdek egy magánberuházás támogatása közpénzből?” – hangzott el.

– N.Szántó Rita –

Népszavazást szeretnének

A tiltakozók nem csak egészségügyi szempontokat hoztak fel ellenérvként, de azt is, hogy a cementgyár alapanyagának beszállítása sem megoldott. Nevezetesen, hogy például a tapolcai kőbányából hogyan jutna el, mondjuk ha a szalag meghibásodik, a kő a gyárba. A tapolcaiak hallani sem akartak arról, hogy közúton, szerintük ez tönkretenné az egyébként sem jó minőségű utakat.Felmerült a gyár kapcsán a dioxin-kibocsátás is, amit az ellenzők szerint nem lehet monitoringozni, miközben az egyik legveszedelmesebb sejtméreg. A gyár szakembere szerint azonban ez könnyű melléktermék, aminél nem az a kérdés, hogy keletkezik-e, hanem, hogy hova vezetik.A környéken élők végül azt javasolták, legyen népszavazás az ügyben, hiszen hazánkban egy cementgyár sincs így beépülve a lakókörnyezetbe.