Nem kért engedélyt a sikerre

Akt.:
Az év daláért (Egyetlen, 2014) és az év hazai rap és hiphop albumáért (A nép hangja, 2016) is kapott már Fonogram-díjat
Az év daláért (Egyetlen, 2014) és az év hazai rap és hiphop albumáért (A nép hangja, 2016) is kapott már Fonogram-díjat - © Fotó: Deniz
Debrecen – A rap és a hiphop Kazincbarcikáról induló, egyre népszerűbb előadójával beszélgettünk a szerdai fellépése előtt.

– Az internet új világot teremtett, részben olyat, amit régen szerettünk volna. Vagyis nem csak a kiadók, a média mondja meg, kit kell szeretni, ki a sikeres. Ha létrehozol valami jót, akkor azt felkapják, az működni tud, és ehhez nem kell engedély, fehér boríték – mondta a Hajdú Online-nak az országosan elismert hiphopelőadó, Deniz. A Kazincbarcikáról induló zenész szintén fellép a Campus Fesztivál szerdai nyitónapján.

A neves pszichológusprofesszor, Philip Zimbardo szerint a mai fiatal fiúk a videojátékok és az online pornó függőségével küszködnek. Valós veszélynek érzed vagy inkább a szokásos riogatásnak?

Deniz: Komplexebb a dolog. Színes kijelzőkön éljük az életünket, tulajdonképpen én is netfüggőségben élek, hiszen nem sok idő telik el úgy, hogy legalább az üzeneteimre rá ne nézzek, ne válaszoljak, ne vegyem fel a telefont. Határidőket kell tartani, a világhálón szervezem az életemet. És igen, észlelem magamon, hogy nem tudom megélni a pillanatot úgy, mint tíz évvel ezelőtt. Folyamatosan rezeg a mobil és engem is érdekel, hogy mi történik a világban. Az ismerőseimnél szintén azt látom, hogy folyamatosan posztolnak mindent, hol vannak, milyen az idő, vagy a kaja…

Téged nem stresszel?

Deniz: Minden értesítést letiltottam a telefonomról, csak akkor és azt nézem meg, amit akarok. De aki előadó és van rajongói oldala, annak mégis csak félig a neten zajlik az élete, hiszen a közönséggel ott tartja a kapcsolatot, képben kell lenni, nem tehetem meg, hogy egy hétig rá se nézek. Amit azonban két-három évvel ezelőtt mondtam, hogy minden levélre válaszolok, most megdőlni látszik. A fontosakra reagálok, de arra nem, hogy például mikor megyek fellépni ide meg oda, hiszen elolvasható az oldalamon.

Visszatérő elem a szövegeidben, hogy a nők anyagiasak, felületesek, cédák. Mi ennek az oka?

Deniz: Nem minden nőre értettem, nem csak ilyen tapasztalataim vannak. Ezt a régebbi dalaimból hallhatod ki, akkoriban sok rosszal szembesültem és a környezetemben is akadtak személyes csalódások. Mindig arról írok, ami foglalkoztat.

Vonzódsz a motivációs szövegekhez. Mintha koravén típus lennél, aki képes időről-időre saját magát is kirángatni a gödörből… a baseballsapkájánál fogva.

Deniz: Az öt éve megjelent Egyetlen című dalomnál fordult meg velem a világ. Ez, ugye, egy motivációs szám. De amikor megírtam, fogalmam sem volt arról, hogy a világban egyébként mennyi ilyen típusú rendezvény és előadó van!

Az Egyetlen után fél évvel kezdtek hívni efféle eseményekre! Ugyanakkor a saját jellemfejlődésemet is segítette, előtte depresszívebb voltam. Ekkor azonban agyban felnőttem ahhoz, hogy tényleg mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, magának kell megteremteni a világot, amiben élni akar.

Mikor kellett a legnagyobbat lépni, hogy átvidd az árnyékodat?

Deniz: Amióta ismert vagyok, egyre feljebb kerül a léc.

Azt a világot éljük, hogy a figyelem felkeltéséhez a jó dal mellett videoklipből is minőség kell. Mindig rátenni egy lapáttal… kihívás ez a helyzet.”

Ennek ellenére a siker szerintem nem a Youtube-kattintások száma, hanem az, hogy célt ér-e az üzenet. Számos olyan magyar előadót találhatsz a neten, akiken sok a kattintás, mégse járnak a koncertjeikre.

Az internet mennyire köti meg az alkotó kezét, idegeit? Az igényeket hajlamosak vagyunk tudattalanul is kiszolgálni.

Deniz: Aki azt mondja, hogy ezt képes teljesen kizárni, az hazudik. A net új világot teremtett, részben olyat, amit régen szerettünk volna. Vagyis nem csak a kiadók, a média mondja meg, kit kell szeretni, ki a sikeres. Ha létrehozol valami jót, akkor azt felkapják, az működni tud, és ehhez nem kell engedély, fehér boríték. Talán szentimentálisan hangzik, de számomra a külső szempontok helyett elsősorban az számít a dalkészítésnél, hogy én legyek megelégedve vele. Úgy tapasztalom, minél több ideje foglalkozik az ember zenéléssel, annál maximalistábbá válik, az apró részletekben is. Van olyan szerzeményem, ami kettő éven át készült, addig nem engedtük el, amíg nem éreztük, hogy oké, most már egész. Egyre gyakrabban történik ez meg velem.

De azért van egy-két tuti recepted, ami nagyjából mindig bejön, nem? Szétlocsolni egy üveg Dom Perignon pezsgőt egy bikinis lányon olyan trendi!

Deniz: Szerintem nálam nincs ilyen… Nyilván próbáljuk a maximumot kihozni egy-egy, a dalhoz passzoló videóból, és ha lány is szerepel benne, akkor legyen dekoratív. De ez körülbelül ennyiben ki is merül, s szerintem még belül van az egészséges marketing keretein. Nyilván látjuk mi a divat, minek kellene megfelelni, amivel a Budapest Arénát is megtölthetnénk, de nem…

Ha most egy picit elfelejtjük a zenét, a személyes életedben milyen kisebb-nagyobb csúcsokat szeretnél megmászni a belátható időben?

Deniz: Azt a mennyiségű élményt, ami az elmúlt valahány évben ért, hogy hétről hétre több száz emberrel találkozom mindenfelé, már önmagában felfogni sem könnyű. Bizonyos céljaim, hogy ezen vagy azon a színpadon léphessek fel, szépen lassan megvalósultak. De például nagy álmom volt eljutni egy olyan tengerpartra, fehér homokkal és az óceán felé dőlő pálmafával, ami csak a képeslapokon látható. Januárban sikerült, a Seychelle-szigeteken voltam és én szerveztem le mindent egy laptoppal! Óriási élmény volt megtapasztalni egy teljesen más kultúrát, másik földrészt más színekkel, fényekkel, szagokkal! Az utazás tényleg olyasmi, ami kerül bizonyos összegbe, de megtérül.

Minél többet tapasztalunk a nagy egészből, annál magasabbról vagyunk képesek tekinteni bizonyos dolgokra, problémákra.”

Ha tehetném, az egész világot bejárnám. A hiphop őshazája, az Egyesült Államok és Ausztrália a listám elején van, de nem tudsz olyat mondani, ahova ne mennék el, mert valami csodát mindenütt látni!

Hogyan változott meg a világ körülötted az ismertségeddel?

Deniz: Minél ismertebb az ember, annál több ilyen-olyan feltételezés, jó- és rosszindulat keveredik az emberekben. Mindig is közvetlen személyiségnek tartottam magamat, a visszajelzések ezt erősítik. Ez egyesek számára az interneten akár nagyképűségnek is tűnhet, előfordul, hogy adott helyzetben úgy érzem, nem mernek felém nyitni, odajönni.

A siker önmagában is nehezen megközelíthető és nem lóg rajta árcédula, ami mutatná, hogy mennyi mindenről kellett lemondani érte.

Deniz: Aki nincs ebben benne, nem látja az odavezető utat, az az én sikeremet is természetesnek veszi, mintha készen megkaptam volna mindent. A szüleim mindig a diploma, valamilyen biztos állás felé terelgettek. Ám egyszerűen nem érdekelt, és én úgy vagyok ezzel, hogy ami kíváncsivá tesz, azt képes vagyok elsajátítani, ami viszont untat, a felett heteket is ülhetek, képtelen vagyok megtanulni. Két évig jártam médiatechnológia szakra, de abbahagytam. Ahhoz, hogy jobb minőségű videoklipet forgathassak, komolyan, évekre eladósítottam magamat, de olyan nagyon nem jött be. Akkoriban az autókereskedelemben dolgoztam, abból tudtam valamennyire finanszírozni a dolgaimat, folyamatosan lemezkiadásra, stúdiózásra gyűjtögetve. Miközben több kapcsolatom arra ment rá, hogy esténként fellépni járok…

A sikert, attól függetlenül, hogy fokozatosan jött és annyi mindent a zenélésnek rendeltem alá gyerekkorom óta, a mai napig nem tudtam teljes egészében feldolgozni.”

Egy gyári lakótelepen születtem, mindig kertes házba vágytam. Most abban lakok. Szerettem volna utazni, most ha akarok, tudok is. És ami persze a legfontosabb, hogy abból élek, amit szeretek. Nem vész el az életidőmből napi nyolc-tíz óra érdektelen munka, helyette hozzáadhatok valamit a világhoz, amitől jól is érezhetem magamat. Álmodni nem mertem erről.

Ratalics László


Deniz, szerda, Pepsi Black Music Hall, 21.30.


elefant_
Debrecen - Az idén ötéves zenekar friss tavaszi lemezét Debrecenbe is elhozza! Nem túlzás, ez a leginkább szerteágazó, egyben legbátrabb lemezük is. Filmzeneszerű dalaik hallgatása közben szemünk előtt peregnek a finom iróniával átszőtt történetek, azok összes csodálatos és hétköznapi...

jonas_
Debrecen - Jónás Vera az a zenész, akinél a profizmus és a közvetlenség kéz a kézben járnak: a London Center of Contemporary Music Schoolban végzett zenei tanulmányokat és gyakorlatilag egész gyerekkorában zenélni tanult, de sosem vált belőle távolságtartó előadó és szerző. Személyes ...



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

Kazincbarcika.
BOON.HU






hirdetés