A fejlõdõ országok befolyásának megerõsítésével végzõdött a G20-as csúcs

Amerikai médiabeszámolók már csütörtökön azt jelentették, hogy a csúcson döntés született a G8-as csoport szerepének visszaszorításáról a világgazdaság 90 százalékát kitevõ G20-as csoport javára. Az állam- és kormányfõk megállapodása - amely pénteken látott napvilágot - értelmében a G20 lesz az a testület, amely a világ gazdasági kérdéseivel - elsõsorban a fenntartható és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés kérdésével - foglalkozik majd. A G8 azonban várhatóan nem szûnik meg teljesen: a jövõben is találkoznak a legfejlettebb ipari országok vezetõi, ám a gazdasági kérdések helyett más témákról, például a nemzetközi biztonságról egyeztetnek majd, ad hoc jelleggel.

A nyolcas csoportot egyébként már többször bírálták, hogy nem kapott helyet benne a hatalmas gazdasággal rendelkezõ Kína, Brazília vagy India, amelyek azonban bekerültek a húszak közé. A mostani döntések értelmében ráadásul a befolyásuk is megnõ: a csúcstalálkozón határoztak ugyanis arról is, hogy megreformálják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amelyben a fejlõdõ országok legkevesebb ötszázaléknyi szavazati jogot kapnak majd. Sajtóhírek szerint a döntéssel nem értettek egyet az európai országok, amelyeket csak hosszú vita után gyõztek meg arról, hogy lemondjanak jelenlegi befolyásuk egy részérõl.

A csúcstalálkozó résztvevõi tárgyaltak a banki prémiumok kérdéskörérõl is. A zárónyilatkozat szerint a G20 ellenezte a garantált több éves bónuszokat, nagyobb átláthatóságot sürgetett a kifizetések terén és felkérte a tavasszal létrehozott Pénzügyi Stabilitási Testületet, hogy jövõ márciusra fogalmazza meg ajánlásait a kérdéssel kapcsolatban. Ugyaneddig az idõpontig kaptak egyébként haladékot a tagországok kormányai is arra, hogy felszámolják az esetlegesen a területükön mûködõ adóparadicsomokat, ellenkezõ esetben ugyanis büntetéssel kell szembenézniük.

A világ legfontosabb gazdasági fórumává vált G20-as csoport ülésén Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok, Kanada, Kína, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és az Európai Uniót képviselõ Svédország vett részt. Megfigyelõként jelen volt továbbá a spanyol és a thaiföldi miniszterelnök, akik a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) aktuális vezetõi, valamint a szingapúri pénzügyminiszter, aki az Ázsiai és Csendes-ócáni Gazdasági Konferencia (APEC) tagállamait képviselte. A csoport tagjai arról is döntöttek, hogy jövõre két alkalommal találkoznak - júniusban Kanadában, míg novemberben Dél-Koreában - 2011-tõl pedig évente egy konferenciát szerveznek, elõször Franciaországban.