Juhász Attila: Az elszámoltatásnak a Fidesz számára is vannak kockázatai

Az elszámoltatásnak a Fidesz számára is vannak kockázatai, mert ha nem sikerül bíróság elé állítani a főbűnösnek kikiáltott politikusokat, így elsősorban Gyurcsány Ferencet, az csalódást kelthet a saját tábor egy részében – írja a Független Hírügynökség számára készített elemzésében Juhász Attila, a Political Capital elemzője.

Véleménye szerint az államadósság ügyében értelmezhetetlen a büntetőjogi felelősség fogalma, a politikai felelősségre vonás pedig megtörtént a 2010-es választáson: az MSZP megsemmisítő vereséget szenvedett, a Fidesz pedig kétharmados parlamenti többséggel kormányoz. 

Az előző kormány hibáira való visszamutogatás bevett politikai eszköz, minden kormány élt vele a rendszerváltás óta, lényegében Gyurcsány Ferenc is ezt teszi, amikor a Medgyessy Péter időszakának döntéseire emlékezett – írja az elemző.

A Fidesz a büntetőjogi felelősségre vonás folytonos emlegetésével az általa megörökölt helyzet súlyosságát igyekszik hangsúlyozni és minden eddiginél erőteljesebben fogalmazza meg a számonkérés igényét. Igaz, ez sem előzmény nélküli: a 2002-es kormányváltás után Keller László államtitkárként hasonló szerepet igyekezett betölteni, mint a mostani elszámoltatási kormánybiztosok, de kudarcot vallott. Keller példája mutatja, hogy az elszámoltatásnak a Fidesz számára is vannak kockázatai: ha nem sikerül bíróság elé állítani a Fidesz által főbűnösnek kikiáltott politikusokat, így elsősorban Gyurcsány Ferencet, az csalódást kelthet a saját tábor egy részében – sokan már jelenleg is úgy érezhetik, hogy  a kormány tehetetlenkedik -, és erre hivatkozva a Jobbik rendszeresen megkísérli elhódítani a Fidesz-szavazók egy részét. Ha viszont előbb-utóbb sikerül bíróság elé állítani a volt miniszterelnököt az azért veszélyes, mert ezzel épp a Fidesz csinálhat mártírt belőle, és ha a legkisebb  gyanú felmerül az büntetőeljárás jogszerűségét illetően, az elsősorban nemzetközi szinten szalonképtelenné teheti a Fideszt – írja elemzésében Juhász Attila.

A büntetőjogi kategóriába eső ügyekkel kapcsolatban mindig is jelen volt a politikai szál: a pártok természetes módon igyekeztek például a korrupciós ügyeket felhasználni egymással szemben, és nem csak vártak a vizsgálatok eredményére, a bírósági ítéletre. Az 1994-1998 közötti ciklusban jelentős hatása volt annak, hogy a Tocsik-ügyben nemcsak jogi eljárás, de országgyűlési vizsgálóbizottság is működött. 2002 után történt meg először, hogy a hivatalba lépő kormány önálló szervezeti egységet hozott létre az előző ciklus gyanús ügyeinek kivizsgálására, de a Keller László nevével fémjelzett vizsgálatok nem jártak eredménnyel. A második Orbán-kormány lényegében ugyanezt a gyakorlatot folytatja: a lényeg az, hogy az egyes ügyeknek megágyaznak a nyilvánosságban, a hivatalos vizsgálatokat már az első perctől kezdve élénk politikai vita kíséri, amit egyébként mind a vádlók, mind a vádlottak (itt inkább politikai, mint jogi értelemben) a nyilvánosságon keresztül a maguk javára fordítha tnak – áll a Political Capital elemzőjének anyagában.<br /><br />Juhász Attila szerint csak egy ítélet jelentene igazán komoly fordulópontot ebben a kérdésben. Még akkor is, ha egy ítélet is magyarázható és értelmezhető, de egy politikus számára komoly akadály, ha a személyével kapcsolatos ügyekkel kell foglalkoznia, ahelyett, hogy a választókat érintő kérdésekről beszélhetne – véli az elemző.

Álláspontja szerint az államadósság ügyében értelmezhetetlen a büntetőjogi felelősség fogalma, a politikai felelősségre vonás pedig megtörtént a 2010-es választáson: az MSZP megsemmisítő vereséget szenvedett, a Fidesz kétharmados parlamenti többséggel kormányoz.

A Független Hírügynökség kérdésére megerősítette, hogy Gyurcsány Ferencnek, Veres Jánosnak és Draskovics Tibornak nem kötelessége megjelenni az albizottság előtt, de a megítélés attól függ, hogy mi hangzik majd el a meghallgatáson, ott hogyan érvelnének, szerepelnének ők, illetve a bizottság tagjai. Ez a vita egyelőre nincs lefutva, Gyurcsány Ferenc Orbán Viktorhoz írt levele épp azt jelzi, hogy ellentámadást kíván indítani a volt miniszterelnök ebben az ügyben.

A Fidesz szempontjából most azonban több ok miatt is racionális az államadósság téma középpontba állítása: egyrészt népszerűtlen kiadáscsökkentő lépéseket fog bejelenteni a kormány, amit jól láthatóan kizárólag a nehéz örökséggel kívánnak indokolni, másrészt általában véve is ígéretet tettek a választóiknak az elszámoltatásra, ezért ezt folyamatosan igyekeznek demonstrálni. Harmadrészt, a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével jelentős eredményt mutathatnak fel az adósság csökkentésében. Annyi kockázata persze van mindennek a Fidesz számára is, hogy makrogazdasági adatokat tekintve valóban még az első Orbán-kormány kezdett romlani a költségvetés helyzete – írja az elemző. Ugyanakkor Gyurcsánynak nem túl erős az az érve, hogy a Fidesz több államadósság-növelő intézkedést is megszavazott ellenzékből, hiszen ez nem mentesíti a felelősség alól a szocialista kormányokat, amelyek előterjesztették és végrehajtották ezeket a döntéseket – fogalmaz Juhász Attila.

Az elemző szerint nem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor az egyik internetes közösségi oldalon vitázik egymással, a világháló ugyanis divatos felület mindenhol a világon, mert gyors, olcsó és a sajtó rögtön átveszi ott megjelenteket. A Független Hírügynökség felvetésére, hogy a világhálón mégiscsak kevesebb emberhez jutnak el az üzenetek, az elemző emlékeztetett, hogy a politikai üzenetek mindenképpen csak egy szűk kört érnek el, hiszen a választók jelentős része nem is fogyaszt politikai híreket, se az interneten, se máshol.

A bejegyzések stílusával kapcsolatban az elemző megjegyzi, hogy az utóbbi időszakban némileg élesebbé vált a volt miniszterelnök hangneme a jelenlegivel szemben, aminek részben az MSZP-n belüli helyezkedés – Gyurcsány magát akarja Orbán legfőbb ellenségeként pozícionálni -, részben pedig saját örökségének korábban megindult újraértelmezése az oka.

A Political Capital munkatársa szerint Gyurcsány Ferenc már korábban is azt a kommunikációs taktikát alkalmazta, hogy megpróbálta a felelősséget az elmúlt évek sikertelen gazdasági teljesítményéért egységesen szétteríteni az első Orbán-, a Medgyessy és a saját kormány között. Valóban igaz, hogy az államadósság már 2001-től növekvő pályára állt, mivel a választások előtt az Orbán-kormány is több, a kiadásokat növelő jóléti intézkedést fogadott el, de ezt a korábbi kormányok is mindig megtették – írja Juhász Attila. 2002-ben azonban a választásokat követően elmaradt a “szokásos” korrekció, a Medgyessy-kabinet száz napos programjai még inkább fenntarthatatlan pályára állították a költségvetést. Az elmúlt évtized gazdasági kudarcát azonban ezután is elsősorban Gyurcsány Ferenchez fogják kötni a választók, aki sokáig nem kezelte a költségvetés egyre feszítőbb problémáit, majd amikor a helyzet már fenntarthatatlanná vált, akkor egy rossz szerkezetű megszorító-csomaggal to vább erősítette a magyar gazdaság strukturális problémáit – áll a tanulmányban.

– Független Hírügynökség –








hirdet�s