Jubiláns olimpikonok Pácinban

Dr. Hegedűs Csaba és Nagy Tímea
Dr. Hegedűs Csaba és Nagy Tímea - © Fotó: TR
Pácin – Nagy Tímea és dr. Hegedűs Csaba volt a Bodrogkö­­z vendége.

Hatvan sportpercet töltött Pácinban dr. Hegedűs Csaba birkózó, aki az 1972-es müncheni olimpián a századik magyar olimpiai aranyérmet szerezte meg, valamint Nagy Tímea kétszeres olimpiai párbajtőrvívó, aki Athénból a százötvenedik olimpiai aranyunkat hozta el.

Meg akartam mutatni, hogy lesz még belőlem valaki.” Nagy Tímea

Sportpercek

– Ezt a mai eseményt a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete ajándékozza e gyönyörű település lakóinak, a szervezésben a Sportos és Egészséges Zemplénért Egyesület is részt vett – ezzel indította a Sportpercek olimpikonok társaságában elnevezésű rendezvényt a pácini faluházban dr. Hegedűs Csaba, aki úgy véli, hogy eredményességét tekintve a magyar sport ott van a világ élvonalában, ezért is sajnálja, hogy Budapest egyelőre nem rendezhet olimpiát. Szerinte arra nem hivatottak gyerekesen kezelték az ügyet, nem jól kommunikálták, mit is jelentene az olimpia az országnak. Márpedig egy olimpia felgyorsította volna a fejlesztéseket, nem beszélve arról, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a döntés nyomán kétmilliárd dolláros csekket is kitöltött volna.

Dr. Hegedűs Csaba beszélt negyven évvel ezelőtti súlyos autóbalesetéről is, arról, hogy másfél évig tartó gyógyulását milyen nagymértékben segítette a sport, emlékezett, hogy sokáig az öröm napi huszonnégy óráit élte meg, amikor aranyérmesként tért haza a müncheni olimpiáról. Mesélt tizenegy éves birkózószövetségi kapitányságának pillanatairól, például hogy a San Diegó-i világbajnokság után, melyen a versenyzői négy aranyat és egy ezüstöt szereztek, a szovjetek el akarták kérni felkészülési terveiket. A hat olimpiai bajnokot nevelt dr. Hegedűs Csaba, aki a Nemzetközi Birkózó Szövetség versenyigazgatója is volt tizenhat éven keresztül, Pekingben és Londonban technikai igazgatóként segítette a magyar olimpiai csapatot, megjegyezte, hogy a magyar birkózók riói kudarcáért nem a bírók voltak felelősek.

– Ha újrakezdhetném, ugyanezt csinálnám – summázta pályájának kókusz­dióhéjnyi felidézését dr. Hegedűs Csaba, aki mindehhez hozzátette, hogy tehetséggel, szorgalommal mindenki lehet világbajnok, nem csupán birkózásban, vívásban, úszásban és sok másban, hanem ki-ki a saját szakmájában is.

A teljesítmény számít

Egyetértett ezzel Nagy Tímea is, akinek meggyőződése, hogy a sport a legigazságosabb dolog, mert csak a teljesítmény számít. Mindemellett a sport kitartásra, szorgalomra, akaraterőre nevel. Elárulta, hogy nem azért kezdett vívni, mert olimpiai aranyról álmodozott. Inkább arról a neki tetsző fiúról, aki a Vasasban vívott, és hogy közelebb legyen hozzá, ő is elkezdett vívni. A fiú közben befejezte, ő azonban még huszonöt évig sportolt. Igaz, logopédusként kezdett dolgozni egy óvodában, mégis az élsport mellett döntött, mert edzője egyszer megjegyezte: Van benned valami, ami más tanítványomból hiányzik.

– Kitartóbb voltam, és szorgalmasabb, meg akartam mutatni, hogy még lesz belőlem valaki – mondta Nagy Tímea, aki úgy ment ki az 1996-os atlantai olimpiára, hogy vezette a világranglistát. – Mégis ötödik lettem, márpedig az olimpiai kudarc nagyobb érzelmi vihar, mint az olimpiai győzelem. Mégsem hagytam abba, s következhetett a sydney-i, majd az athéni győzelem. Közben született két gyerekem, majd érkezett a harmadik is. Mindhárman sportolnak, Csenge lányom például vízilabdázik.

A két olimpikon előadásának pácini közönsége azt is megtudhatta még, hogy Nagy Tímea a vívószövetség alelnökeként az utánpótlásért is dolgozik, a Hajós Alfréd uszoda vezetőjeként ezekben a hetekben a budapesti vizes világbajnokság körül van nem kevés teendője, dr. Hegedűs Csaba pedig egy ősszel megjelenő sporttémájú könyvnek a társ­szerzőjeként írással is tölti a napjait.

ÉM








hirdet�s