Jövőre is csak a gazdagokra gondol a kormány

Akt.:
Illusztráció - Jövőre is csak a gazdagokra gondol a kormány
Illusztráció - Jövőre is csak a gazdagokra gondol a kormány - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A költségvetési tervezet számos szociális területen csak tovább növeli az egyenlőtlenségeket – állítják civil szervezetek, akik a számokat átnézve arra jutottak, hogy a gyerekszegénység felszámolására, a családi pótlék emelésére vagy a lakhatási problémák megoldására nem jut több pénz jövőre sem. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

A gyermekétkeztetéssel és családtámogatásokkal, a sérült gyermekek ápolásával, az oktatással és a lakhatással foglalkozó civil szervezetek küldtek ajánlásokat az Országgyűlésnek, miután átnézték, mire mennyit szán a kormány jövőre. Számításaik szerint ugyanis több szociális területen csak tovább nőhetnek majd az egyenlőtlenségek. A leginkább problémás területek szerintük a következők:

Gyerekszegénység

A jelentés szerint ugyan a jövő évi költségvetésben jelentősen emelkednek bizonyos jóléti kiadások, ezek azonban többnyire a magasabb jövedelmű, sokgyerekes családoknak kedveznek. Ilyen például a családi otthonteremtési kedvezmény vagy a családi adókedvezmény. Ezzel szemben kevesebb pénz jut majd a legalacsonyabb jövedelmű gyerekes családokra, mint 2016-ban. A családi pótlék és a gyermekétkeztetés két olyan eszköz, ami hatékonyan tudna segíteni a rászoruló családok anyagi helyzetén, ezeken a területeken azonban nem várható pozitív változás jövőre.

A családi pótlék összegét nem emelik meg, és miközben a civilek szerint az ország egyik legégetőbb társadalmi problémája a gyerekszegénység, a kormány 2017-ben több mint fél milliárd forinttal kevesebbet szán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.

Tavaly célként fogalmazta meg a kormány, hogy „ne legyen éhező gyermek Magyarországon, folytatódik az ingyenes gyermekétkeztetési program.” Bár a civilek szerint valóban láthatók előremutató intézkedések, elsősorban a szünidei étkeztetésre költöttek több pénzt, illetve az ingyenes bölcsődei, óvodai étkeztetést is kiterjesztették, viszont az általános iskola nyolcadik osztályánál megállt az ingyenes ebéd, a középiskolások legfeljebb 50 százalékos kedvezményt kaphatnak. A gyerekétkeztetésre mindössze 2,2 milliárd forinttal akar többet költeni a kormány jövőre, mint idén.

Ez a pénz nagyjából arra lesz elég, hogy 170-180 ezer gyerek kapjon az iskolai szünetben ebédet. Ez az óvodába, általános iskolába, középfokú iskolába járó hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nagyjából 85 százaléka, de a három éven aluliak – bölcsődések és nem bölcsődések – ebben a létszámban nincsenek benne.

Kiemelt ápolási díj

Ma Magyarországon több mint 12 ezer családban ápolnak súlyosan fogyatékos gyereket vagy felnőttet, az ápolást végző családtag ezért a munkáért havi 47 790 forintot kap (ez a kiemelt ápolási díj). A súlyosan fogyatékos gyereket ápolók még emelt összegű családi pótlékra is jogosultak, ami havi 23 300 forint. Ebből, az összesen 70 ezer forintból kell két embernek megélnie, amit több minden is nehezít:

  • az ápolást végzők gyakorlatilag nem tudnak munkát vállalni, különösen nem a képzettségüknek megfelelőt
  • a súlyosan fogyatékos emberek ápolása jelentős többlet-költséggel jár
  • az ápolást végzők nem tudják a napi bevásárlást a legolcsóbb helyeken végezni, hanem ott kell megtenniük, ahova rövid idő alatt el tudnak jutni
  • akik hosszú ideig kényszerülnek ápolói szerepbe, sokkal gyakrabban szembesülhetnek mentális problémákkal – írják a jelentésben.

Az amúgy is nehéz családi helyzetet tehát tetézik a súlyos anyagi gondok, az érintett szülők sokszor egész életükre kiszorulnak a munkaerő-piacról és nagyrészt a társadalomból.
A sima ápolási díj összege az elmúlt öt évben nem változott, bruttó 29 500 forint volt, 2017-től ez 31 ezer forintra emelkedik. Alap ápolási díjra azt jogosult, aki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személyt gondoz. A kiemelt ápolási díj pedig annak jár, aki olyan személyt gondoz, akinek rehabilitációja nem javasolt, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

Ez a helyzet nem csak az érintett családoknak, hanem az államnak és az egész társadalomnak sem jó. Fontos cél lenne a társadalomból való kiszakadás megakadályozása, a mielőbbi visszatérés elősegítése. Az államnak el kéne ismernie, hogy ha a rokonok nem ápolnák súlyosan sérült családtagjukat, akkor ez az állam feladata lenne. A civilek ki is számolták, hogy mennyibe kerül az államnak, ha egy sérült, beteg gyereket bentlakásos intézményben látnak el, ez havi 97 ezer forintra jött ki. Ha ezt a pénzt inkább a beteg gyereket ápoló szülőnek adnák, az összesen 6,1 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek.

Oktatás

A költségvetési tervezet a nevelés, az oktatás számos területén vagy általánosan rosszabb kondíciókat biztosít az előző évekhez képest, vagy a stagnálás lesz jellemző. Ez a civilek szerint azt jelenti, hogy az oktatási rendszer minőségének javítására, az eredményesség, a hatékonyság és a méltányosság erősítésére nem jut pénz jövőre sem. Ezt csak tetézi a civilek szerint, hogy a tervezett költségvetés tele van bizonytalansággal, és sok pontjából hiányzik a tervszerűség és a meggondoltság.

Az a pénz, amit a közoktatás közvetlen feladataira szánnak, nem lesz elég

  • a pedagógusok béremelésére
  • az oktatás minőségét szolgáló fejlesztésekre
  • de még a pedagógusok tiltakozásaikor megfogalmazott, azonnali megoldásokat igénylő feladatok megoldására sem.

A Civil Közoktatási Platform számításai szerint a sürgető feladatokra legalább 90 milliárd forint plusz pénzre lenne szükség.

Méltó lakhatás

Az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb azoknak a szegény háztartásoknak az aránya, akik túlzsúfolt vagy nem megfelelő lakáskörülmények között élnek – idézi a jelentés az Eurostat adatait.

Bár a jövő évi költségvetésben a „lakástámogatások” címszó alatt szereplő 211,3 milliárd forint több mint duplája a 2016-osnak, és magasabb a korábbi évek tételeinél is, ez azonban nem jelenti egyértelműen azt, hogy hirtelen dupla annyi forrást adna az állam a lakhatási helyzet javítására, különösen nem a lakhatási szegénységben élők helyzetének javítására.

Ezek a támogatások ugyanis nagyrészt a jobb anyagi helyzetben lévők számára elérhetőek – vagy legalábbis számukra kedvezőek -, és ingatlan tulajdonszerzésre ösztönöznek. A 211 milliárdos összegből így szinte semmi nem megy a lakhatási válságban lévők megsegítésére.

A lakástámogatások több mint fele, közel 95 milliárd forint van jövőre betervezve a CSOK-ra. Ez az összes lakástámogatás majdnem 37 százaléka, és ezzel a legjelentősebb tétel a költségvetés lakhatási típusú kiadási között. Bár neve alapján otthonteremtési támogatás, valójában leginkább a jobb módú gyerekes családokat támogatja, akik képesek kis segítséggel otthonukat bővíteni, vagy új otthont vásárolni.

A CSOK mellett a másik legjelentősebb tétel a tervezetben a lakás-takarékpénztárakra költött közel 55 milliárd forint. A lakástakarékok esetében a tagok rendszeres havi befizetését az állam egészíti ki, és az így összegyűlő pénzt lakásvásárlásra vagy felújításra lehet felhasználni. Ezt az eszközt megint csak azok tudják igénybe venni, akik rendelkeznek elég vagyonnal vagy jövedelemmel, hogy a havi takarékpénztári befizetéseket fizetni tudják.

A lakástámogatások egy jelentős részét, 28 milliárd forintot szán a kormány az adóvisszatérítés támogatására, amit a saját célra újonnan lakóépületet építők tudnak felhasználni. Ezzel ugyanaz a probléma, mint a CSOK-kal: a kevésbé tehetősek ezt a támogatást csak úgy – ha egyáltalán – tudják igénybe venni, hogy ha hátrányos helyzetű régiókban építenek maguknak ingatlant, ahol vélhetően kevesebb a jól fizető munkalehetőség és az egyéb szolgáltatások, valamint az ingatlan később nehezebben is értékesíthető.

Összességében tehát a 2017-re tervezett lakhatási kiadások több mint 82 százaléka megy olyan támogatásokra, amik döntően a jobb anyagi és lakhatási helyzetben élők lakhatását javíthatják. Ezek egyúttal szinte kizárólag ingatlantulajdon-szerzést ösztönző állami támogatások. A lakhatási válság kezeléséhez ezzel szemben a megfizethető lakásbérleti-szektor méretének növelésére lenne szükség.

Mindössze néhány tétel van csak a költségvetésben, amik az egyes lakhatási válsághelyzetben élők vagy társadalmi és gazdasági helyzetük miatt eleve sérülékeny csoportok helyzetét javítanák. Ezek a

  • Gyermekvédelmi Lakás Alap
  • a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működtetése
  • és a hajléktalan ellátásra szánt összegek.

A Gyermekvédelmi Lakás Alap az állami gondozásból kikerülő fiatalok részére nyújt lakhatási támogatást, összege pedig nem változik jövőre sem. A hajléktalan emberek intézményi ellátására jövőre is összesen nagyjából 8 milliárd forint jut. Ezt az összeget is csalóka lenne lakhatási kiadásnak hívni a civilek szerint, hiszen a döntő része valójában a hajléktalan-ellátó intézmények fenntartására megy, és nem arra, hogy hajléktalan embereknek tartós, önálló lakhatási lehetőséget biztosító megoldást találjanak.

Civilek szerint abból a közel 100 milliárd forintos összegből, amelyet idén és jövőre is CSOK-ra költenének, 7 100, rászorulóknak kiadható szociális bérlakás építése vagy 14 300 darab rossz állapotban lévő lakás teljes felújítása lenne megoldható.

Prókai Eszter | abcug.hu


Most jól vagyunk, este meg éhen fekszünk

Babos tészta, túrós tészta, rántott lé vakaróval, ilyen ételek jutnak a szegények tűzhelyére. Aki közmunkás, annak gyakrabban kerül hús, de az is inkább csak vakaróval. Körbenéztünk Szakácsiban, ki mit tud főzni hó végén.

Mit találni a szegények hűtőjében?

Frissen gyűjtött gomba, pörköltnek való máj, otthon termett paprika és fagyasztott répa. A Baranya megyei Besencén jártunk utána, mire elég egy szegény család pénze, néhányan pedig azt is megmutatták, mi van a hűtőjükben a hónap végén. Íme a besenceiek hűtőinek tartalma, itt pedig a családokról olvashat, akiknek havi pártízezer forintból kell megélniük.








hirdetés