Jövő évtől újabb kórházakban kaphatják a szélütött betegek az életmentő vérrögoldó kezelést

Jövőre 10 újabb kórházban fizeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a vérrögoldó kezeléseket. Magyarországon jelenleg 42 olyan kórház van, amelyikben vagy működik stroke-osztály, vagy vérrögoldásra alkalmas központnak számít, de csak 33 intézményben végeznek vérrögoldó kezelést, és van megye, ahol egyáltalán nem elérhető. Ez jelenleg az egyetlen sikeres gyógymódja a gutaütésnek. 19 kórházban legalább a kezelések egy részét fizeti az egészségbiztosító, a többi azonban kizárólag saját forrásai átcsoportosításával próbálja kigazdálkodni a szükséges pénzt.

A stroke, vagy magyarul gutaütés az esetek egyharmadásban halált, másik harmadában maradandó rokkantságot okoz. 85%-ban az erek elzáródása okozza, ez az úgynevezett iszémiás stroke, ami körülbelül 6000 halálesetért felel évente Magyarországon.
Az érelzáródás miatti gutaütést gyógyíthatja a vérrögoldás: ha a kezelést időben elkezdik, 30-40%-kal több beteg gyógyul hosszabb távon maradandó rokkantság nélkül.

A vérrögoldás, vagyis trombolízis nem mindenhol érhető el egyformán: országos átlagban a betegek 1, a jól ellátott fővárosban 2,5 százaléka kapja meg, ugyanakkor az európai arány 5%.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a Magyar Stroke Társaság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Budapesten és Pest megyében, ahol a lakosság 28%-a él, végzik az összes kezelés 43%-át, ezen belül 34%-ot Budapesten. Budapesten az akut iszémiás stroke betegek 2,5%-a részesült vérrögoldásban, ez az országos átlag 2,5-szerese – tájékoztatott Molnár Mária Judit, fővárosi neurológiai szakfelügyelő.

A lakosság arányához viszonyítva az összes trombolízisből nagyobb arányban részesedik az Észak-Alföld is, ahol országosan is kiemelkedik a DEOEC Neurológiai Klinikája: itt az akut iszémiás stroke-betegek 17%-a kapta meg a kezelést. Ez megfelel a legjobb nyugat-európai, illetve amerikai központok eredményeinek – mondta el Dr Csiba László, a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Neurológiai Klinikájának vezetője.

A többi régió a lakosság arányához viszonyítva kisebb arányban részesedik a vérrögoldó kezelésekből, és vannak megyék – Heves és Jász-Nagykun-Szolnok – ahol az adatok alapján egyetlen trombolízist sem végeztek a tavalyi évben.

Finanszírozás szempontjából is hasolóak a területi aránytalanságok: Budapesten és Pest megyében a kezelések 98%-át, az Észak-Alföldön közel 86%-át finanszírozta az OEP, viszont 6 megyében egyetlen kezelést sem fizetett az egészségbiztosító.

A trombolízis finanszírozásához először a kezelést be kell fogadnia az OEP-nek, ekkor az adott kórház a befogadott esetszámig elvben elszámolhatja azt. A gyakorlatban azonban a trombolízis is a teljesítmény volumenkorlát alá tartozik, azaz még ha elvben finanszírozható is a kezelés, az adott kórházon belül dől el, hogy az összes pénzből mennyi jut a neurológiai osztálynak, és azon belül is az akut stroke-ellátásra. Ott, ahol a vérrögoldást nem fogadta be az egészségbiztosító, a kórháznak márhonnan kell pénzt átcsoportosítani a kezelésekre.

Tavaly az OEP körülbelül 520 kezelést finanszírozott 19 intézményben. Ezen túl 200-220 kezelést a kórházak saját forrásaik átcsoportosításával végeztek el, ezek közül 14 egyáltalán nem kapott pénzt a trombolízisre az egészségbiztosítótól.

Az OEP 2011-től 10 újabb intézményben biztosít plusz forrásokat egy bizonyos esetszámig a trombolízisre, ebben azonban nincs benne 6 olyan, ahol már tavaly is végezték a beavatkozást, benne van viszont 2 kórház, ahol tavaly egyáltalán nem, és egy, ahol összesen 2 beavatkozás történt. Volt ezen kívül két intézmény, ahol bár az OEP korábban már befogadta a vérrögoldást, ilyen kezelést nem végeztek.

A halálozási, illetve a maradandó károsodások nélküli gyógyulási statisztikák javulásához egyelőre a vénás vérrögoldó kezelések számának növekedését szeretnék elérni az orvosok. Magyarországon jelenleg összesen 33 intézményben végeznek vérrögoldó kezelést. Ez jövőre várhatóan legalább 36-ra bővül, a jelenleg 21 finanszírozott intézmény helyett pedig 31 lesz. Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyivel nőhet a kezelések száma, de az bizonyos, hogy a szakemberek becslése szerint a jelenlegi alig több, mint 700-zal szemben legalább 2000-2500-ra lenne szükség.








hirdet�s