Jön a nyugdíjreform – mi lesz a menetrend?

Budapest – Magyarországnak különösen nagy figyelmet kell fordítania a nyugdíjrendszer reformjára – hangsúlyozzák az uniós illetékesek az eurócsatlakozást szolgáló konvergenciaprogram minden fordulójánál. A magyar kormány olyan ütemben várja el a javaslatok elkészítését, hogy 2008-ban már törvényerőre emelkedhessenek a szükséges adó- és járulékváltozások.

Nagyjából összeállt a nyugdíjrendszer reformját előkészítő szakértői csoport listája, és néhány héten belül az alakuló ülésre is sor kerülhet – tudta meg a NAPI Gazdaság Döcsakovszky Bélától.

A Miniszterelnöki Hivatal Magyarország holnap titkárságát vezető szakember elmondása szerint a nyugdíjreformmal foglalkozó szakmai kerekasztal vezetője, Király Júlia hamarosan megteszi javaslatát a munkatervre és a csoport költségvetésére. Ennek részleteiről egyelőre nem sokat tudni; annyi biztos, hogy fedeznie kell a szükséges szakértői anyagok megrendelését, illetve az ezek megvitatására szolgáló konferenciák és videokonferenciák költségét, de tiszteletdíjat nem tartalmaz a tagok részére.

Bár a három Magyarország holnap kerekasztal közül a versenyképességi és az oktatási csoport munkája esetében is konkrét határidőket jelölt meg javaslataik megtételére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a nyugdíjreform kapcsán nem kívánta siettetni a szakértőket – tette hozzá Döcsakovszky. Ennek ellenére azért vannak informális elvárások az ajánlások elkészítésére vonatkozóan, hiszen például a szükségesnek tartott adó- és járulékváltozásokat már nyárra el kell készíteni ahhoz, hogy 2008-tól törvényerőre emelkedhessenek, illetve általában is elvárás, hogy még az idén eredményeket mutassanak fel a szakemberek.

Kérdéses ugyanakkor, miként tud kapcsolódni a Magyarország holnap program keretében zajló munka az olyan korábbi vállalásokhoz, amelyeket a kormány a tavaly decemberben leadott konvergenciaprogramban, az idei évre kiadott munkatervében, illetve jogalkotási menetrendjében meghatározott. A kormány hivatalos 2007-es munkaterve négy célt tűz ki a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, ezek közül a kerekasztaloknak a nyugdíjrendszer közép-, illetve hosszú távú fenntarthatóságának legfontosabb kérdéseivel kell foglalkozniuk, ezen belül is ajánlásokat kell megfogalmazniuk a nyugdíjazási korcentrum növelése, az aránytalanságok mérséklése, illetve a korai nyugdíjazás helyett a munkára ösztönzés erősítése kapcsán.

Az első konkrét feladatra – a rokkantság és a rehabilitáció újraszabályozása – áprilisi határidőt tűztek ki. Ezekkel kapcsolatban a kormány célja a visszaélések csökkentése, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának növelése. Végső soron egy munkára ösztönző járadékrendszer kialakítására és az ezt segítő rehabilitációs intézmény- és szolgáltatásrendszerre kell javaslatot tennie az egészségügyi tárcának.

E lépéseket a konvergenciaprogram értékelésekor az Európai Bizottság is sürgette – és ezt a héten a bizottság ajánlásait megerősítő uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyták –, külön megemlítve az előnyugdíj további korlátozását és a fogyatékkal élőket érintő nyugdíjakat újonnan igénybe vevők számának csökkentését.

Májusig kaptak határidőt az érintett minisztériumok a korkedvezményes, illetve a szolgálati nyugdíjak indokoltságának felülvizsgálatára. Így például a művésznyugdíjakat a kulturális, míg a bányásznyugdíjakat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vizsgálhatja felül. A kerekasztal munkájával párhuzamosan a Pénzügyminisztériumnak, az egészségügyi, illetve a szociális ügyeket kezelő munkaügyi tárcának, valamint az Államreform Bizottságnak szeptemberig kell előállni egy új, átfogó társadalombiztosítási szabályozással.

Saját munkatervük megvalósítása mellett a nyugdíjreform-kerekasztal szakértői bekapcsolódnak a jogalkotási munkába, ez utóbbit azonban nem fékezheti a szakértői csoport viszonylag lazább időbeosztása. Emellett a minisztériumok is képviseltetik magukat a kerekasztal ülésein. Az állandó kapcsolat biztosíthatja a különböző, párhuzamosan folyó munkafolyamatok összhangját – mondta Döcsakovszky.

A nyugdíjreform-kerekasztal lehetséges későbbi ajánlásaival kapcsolatban némi iránymutatással szolgálhatnak a Magyarország holnap sorozatot elindító február eleji konferencia előadásai. A kerekasztal egyik tagja, Holczer Péter akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszer 500 milliárd forint hiányt termel éves szinten, és a trend növekvő.

Problémát jelent ezenkívül, hogy a nyugdíjminimum 2009-es megszüntetésével és más módosításokkal Magyarországon 2013-ban nem lesz semmilyen biztonsági háló a nyugdíjrendszerben a járulékot nem fizető állampolgárok számára.

A reform beindítása nem képzelhető el egy-két éves időtávlatban, de nem is várhatunk vele 2030-ig: reálisan 2013-tól lenne elképzelhető a megvalósítása – jelentette ki a konferencián Augusztinovics Mária. Ahhoz azonban, hogy hat év múlva elindulhasson a reform, a szükséges törvénymódosításokat már hamarabb el kell fogadni. Augusztinovics vitatta az 500 milliárdos hiányt (ő ezt 144 milliárd forintra tette), de még ezt is aggasztó mértékűnek tartotta.








hirdet�s