Jöhet a locsolás, itt a húsvét!

Nyuszi
Nyuszi

Az erdei kék ibolya, szép mint a lányok mosolya. De mindkettő tovább szépül ettől az illatos izétől. Látod, még megvan a fele, megöntözhetlek-e vele? 

Még élő húsvéti népszokások vidékünkön

A tojásfestés igen ősi, hiszen már avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. Erdélyben a kakaslövés is húsvéti népszokás volt, az öreg kakasra lövöldöztek nyillal.

Alapvetően egyházi ünnep a húsvét, ám számos máig élő népszokás kötődik hozzá. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatójának nem titkolt célja, hogy a kihalófélbe lévő népszokásokat életben tartsa, s ezért szívesen is beszél ezekről.
– A húsvéti népszokások közül vidékünkön sem hiányozhat a tojásfestés és a locsolkodás. A tojásfestés igen ősi, hiszen már a honfoglalás előtti, avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. A tojás, az élet ősi szimbóluma, a kereszténységnél új tartalmat kapott, a feltámadás jelképe lett.

Lányok-asszonyok dolga

– A tojásfestés a lányok-asszonyok dolga volt, és ahol tartják, főképp faluhelyen, ma is az. Beregben például a tojásfestésnek többféle módját alkalmazzák. Az egyik, hogy a megolvasztott viasszal a tojásra „írják” a geometrikus mintákat, vagy virágmotívumokat.

Hagyják a viaszt kihűlni, majd természetes – hagyma-, zöld dió-, vadkörte- vagy vadalmahéjból készült – festékanyagba teszik, majd a viaszt letörlik. A másik elterjedt módszer a karcolás. A növényi festékanyagot tartalmazó vízben a tojást megfőzik, mintákat karcoltak rá kés hegyével, vagy árral. Ennek változata, amikor savas oldattal rajzolnak az így megfestett tojásra, melyet azonnal letörölnek, helye világosabb lesz.

Elterjedt módszer vidékünkön, hogy valamilyen levelet (petrezselyem, lóhere) erősítenek a tojásra, ugyanúgy megfestik, majd leveszik a levelet, melynek helye világosabb. Ritkább a patkolt tojás, mely nagy kézügyességet igényel.

A fiúk-legények dolga

Húsvétkor aztán a fiúk, a legények, a férfiak felkerekednek, hogy a hímesért – a kisebbek aprópénzért, más ajándékért – vers, mondóka kíséretében meglocsolják a lányokat-asszonyokat.

A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545 áprilisából származik, eszerint akkoriban még szó szerint megfürösztötték a lányokat. A szokás folyamatosan szelídült, a vizet szagos víz, majd kölni váltotta fel. A legények általában csapatba verődve kopogtatnak be a lányos házakhoz, ahol illik őket megkínálni süteménnyel, borral. Ma nem hiányozhat az asztalról a sonka sem. Ha kedves a lánynak a locsoló, tavaszi virágot is tűz a gomblyukába.
Sok helyen szokás volt – néhol még ma is tartják –, hogy ünnep keddjén a lányok-asszonyok locsolták meg a teremtés koronáit – vödörrel. Ezen a napon aki férfiember kút közelébe merészkedett, számíthatott rá, hogy nyakon öntik. Persze, emiatt nem illett megsértődni.

Kapcsolódó anyagok

Kakaslövés

Erdélyben a kakaslövés is húsvéti népszokás volt. Az öreg kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszõvel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kísérte.
A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tûzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. Ez utóbbi vidékünkön is szokásos.
A húsvéti nyúlnak semmi nyoma hagyományainkban, hisz német eredetû szokásról van szó és ott is csak a XIX. században terjedt el. De ma sok kisgyermek úgy tudja, hogy nyuszi hozza a húsvéti ajándékokat, sõt tojja a húsvéti tojást.

 

– Györke László –