Jogszabályváltozás – Szeptember 1-jén hatályba lép a magáncsődről szóló törvény

Akt.:
Jogszabályváltozás - Szeptember 1-jén hatályba lép a magáncsődről szóló törvény
Jogszabályváltozás - Szeptember 1-jén hatályba lép a magáncsődről szóló törvény - © Fotó: magyarhirlap.hu
Budapest, 2015. augusztus 29., szombat (MTI) – Szeptember 1-jén hatályba lép a magáncsődről szóló törvény, az adósságrendezési eljárást egyelőre azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek az otthonuk veszélyben van, 2016 őszétől azonban minden eladósodott személy, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.


A magáncsőd eljárás célja a parlament által június 30-án elfogadott törvény szerint az adós fizetőképességének helyreállítása úgy, hogy közben az adós hitelezői teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak. A csődeljárás megindulásával az adós és az adóstárs csődvédelem alatt áll, nem kezdeményezhető, illetve nem folytatható velük szemben végrehajtási eljárás és zálogtárgy értékesítésére sincs lehetőség.

Magáncsődvédelmet az kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég adóssága törlesztésére, A lehetőséggel azok élhetnek, akiknek az összes tartozása legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forint, tartozásuk meghaladja vagyonuk értékét, de nem több annak duplájánál, és van legalább egy olyan tartozásuk, amely három hónapja lejárt, és összege meghaladja a félmillió forintot.

A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad.

A csődeljárás bíróságon kívüli szakaszában 120 nap áll a felek rendelkezésére, hogy a főhitelező (ez jellemzően olyan bank, amelynek jelzálogjoga van az adós ingatlanán) közreműködésével kényszeregyezséget kössenek. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, például az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat fizetése alól, sőt tartozásának egy részét is elengedhetik. Ez a szakasz akkor eredményes, ha az adósságrendezésről szóló egyezséget minden kötelezett és hitelező elfogadja.

Ha a bíróságon kívüli egyezkedés nem vezetett eredményre, következik a bírósági adósságrendezési eljárás. Az egyezségre vonatkozó javaslatot ez esetben nem a főhitelező, hanem az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő dolgozza ki. A vagyonfelügyelő felügyeli az adós gazdálkodását, kezeli az adós és az adóstárs közös, készpénzfelvételi limittel korlátozott bankszámláját és osztja fel az értékesítési bevételt a hitelezők között. Ha a felek ebben a szakaszban sem tudnak egyezséget kötni az adósság rendezéséről, a bíróság határozza meg annak feltételeit.

Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat, és nincs hozzá szükség a hitelezők jóváhagyására. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt fennmaradó adósságai megfizetése alól. Az adós bármikor megszüntetheti az adósságrendezési eljárást, ez azonban a törvény szerint meghiúsításnak minősül, ugyanúgy, mint a jövedelem, illetve vagyon eltitkolása, és következménye az, hogy utána tíz évig nem vehet részt adósságrendezési eljárásban.

A kormány augusztusban külön rendeletben szabályozta, hogy mely vagyon és mely bevételek nem tartoznak az adósságrendezési eljárásba. Így többek között nem tartozik az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási és lakásfelszerelés, berendezés, mosógép, hűtőszekrény, haszonállat, kedvtelésből tartott állat, tankönyv, tanszer, játék, alapvető élelmiszer vagy egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb vagyontárgy meghatározott forgalmi értékig. Hasonlóképpen nem kell bevonni az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyagot, a fűtőberendezést, a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket sem az eljárásba.

Az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett, a rendeletben felsorolt vagyontárgyak vagy egyszeri pénzbevétel esetén az egy eladótól, ajándékozótól, adományozótól, kifizetőtől stb. származó juttatás értékét vagyontárgy típusonként egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meghaladó részét az adósságrendezésbe be kell vonni.

A rendelet szerint nem tartozik az adósságrendezési eljárásba egyebek mellett a szociális ellátás és a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által nyújtott szociális segély sem, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 százalékáig, ahogy a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány, a családtámogatási célú pénzbeli ellátásoknak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege sem.

Kivételt képez továbbá az árvaellátás és a házastársi pótlék az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszereséig, a szépkorúak jubileumi juttatása, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, a mozgáskorlátozottak számára vásárolt, átalakított, fenntartott személygépkocsi meghatározott feltételek mellett, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadékának az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege.

Nem kell egyebek mellett bevonni az adósságrendezési eljárásba az adós, adótárs egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgépet, irodaszert, informatikai eszközt sem, összességében az öregségi nyugdíj legkisebb összege négyszereséig vagy például az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek azt a részét, amelyet köztartozásként be kell fizetni. Az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezésbe.

– MTI –