Jogerős a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása – a pártok reakciói

A Jobbik a Legfelsőbb Bírósághoz fordul jogorvoslatért, mert a párnál úgy gondolják, hogy a nemzetközi és hazai politikai nyomásra született döntés csütörtökön a Magyar Gárdával kapcsolatban. A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön helybenhagyta a Fővárosi Bíróság tavalyi, a Magyar Gárda Egyesület feloszlatást első fokon kimondó ítéletét. A jogerős ítélet szóbeli indoklásakor elhangzott, hogy a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület része, így a feloszlatás szükségszerűen megszünteti a Magyar Gárda szervezeti kereteit.

A Magyar Gárda Országos Sajtóirodája a Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményében arról tájékoztat, hogy a Magyar Gárda Mozgalom az Egyesület ellen hozott első fokú döntést helyben hagyó ítélettel nem ért egyet. Úgy gondolják, hogy az elsőfokú és az ítélőtábla másodfokú döntése is politikai nyomásra született. Erre utal szerintük az, hogy az első döntésnél a bíróság rögzítette: döntésében parlamenti pártok és más politikai tényezők véleménye is közrejátszott, a mozgalom szerint ez a hatalmi ágak összemosása.
A Magyar Gárda abban bízik, hogy a jogi képviselőjük által indított, esetleges felülvizsgálati kérelem sikeres lesz. Az egyesület, mint a mozgalom “szülőatyja” megszűnik, az alapítók által lefektetett erkölcsi-ideológiai irányvonal megmarad. “A Magyar Gárda továbbra is él, fejlődik és tevékenységével szolgálja a nemzetet” – olvasható a közleményben.

Kolláth György alkotmányjogász szerint az ítélőtábla döntésével kiegészítette az elsőfokú ítéletet. A szakember szerint nem lehetséges, hogy a szervezet egyesületként megszűnik, de mozgalomként tovább működik, hiszen ugyanazok a céljaik. Ezentúl Magyarországon Magyar Gárda név alatt nem lehet tüntetést szervezni – szögezte le. Szerinte a már jogilag nem létező szervezettel szemben nem kell eljárni, de azokkal szemben, akik még mindig Magyar Gárdának nevezik magukat igen.

Az MSZP szóvivője szerint a csütörtöki ítélettel mindenki számára egyértelmű, hogy a Magyar Gárda nemcsak embertelen és vállalhatatlan, de törvénytelen elveket vall és gyakorlatot folytat. Nyakó István a Független Hírügynökségnek elmondta: a Magyar Gárda esetében nem egyszerűen csak arról van szó, hogy néhányan gyakorolják egyesülési és gyülekezési jogukat, hanem ezek az emberek fasiszta, kirekesztő ideológiát hirdetnek, erődemonstrációt tartanak, a cigányság és minden más kisebbség ellen uszítanak.

Az MSZP szerint a Magyar Gárda megszüntetése egyértelmű jelzés az azt alapító Jobbiknak is: figyelmeztetés, hogy túl messzire mentek, amikor ezt a bakancsos-egyenruhás osztagot rászabadították az országra. A szocialisták úgy látják: bár fontos ítélet született, de ez nem elég a szélsőségesek visszaszorításához, hiszen a Magyar Gárdát alapító Jobbik megerősödése azt jelzi, hogy sokkal összetettebb ez a probléma annál, mintsem jogi eszközökkel orvosolni lehetne.

A Fidesz nem kívánta kommentálni a bírósági döntést.

A Jobbik a döntés után azt közölte, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordul jogorvoslatért, mivel úgy gondolják, hogy a döntés a nemzetközi és hazai politikai nyomásra született. Sajnálatosnak nevezték, hogy az igazságszolgáltatás döntésével “ilyen mértékben szembemegy a társadalom igazságérzetével”. Úgy vélik, hogy a bírósági döntés a mögötte álló politikai nyomásgyakorlók szándékával ellentétben a Jobbik és a Magyar Gárda népszerűségének növekedését idézi elő.

A Független Hírügynökség kereste Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét is, napközben azonban nem sikerült elérni.








hirdet�s