Jó minőségű a termés: a végéhez közeledik a szüret a Bükkalján

Vidáman zajlott a szüret a sályi határban, ezt csak szívvel lehet csinálni
Vidáman zajlott a szüret a sályi határban, ezt csak szívvel lehet csinálni
Bükkalja – Jó minőségű a szőlőtermés a Bükkaljai borvidéken, azt mondják, jó borok is készülnek majd belőle.

„Csak a nézését, meg a járását” hangzik föl a nap végén a szőlőtőkék között, végeztek ugyanis aznapra a szüreteléssel Sályban. Volt jókedv, ugratás, beszélgetés, meg munka is persze, a dolgozók puttonyban hordták a termést a konténerbe. Van, aki évente minden kézi munkában részt vesz a szőlőben, más is harminc éve rendszeresen jár szüretelni. Mint mondja, a szőlőt csak szívvel-­lélekkel lehet csinálni, egész évben benne kell lenni. Ő szereti is csinálni, meg is becsüli, hogy hívják dolgozni.

Az elnök szemével

– Szép az idei szőlő, jó, közepes a termés. Már a vége felé tartunk itt a borvidéken, a késői kékek, a Kékfrankosból egy kicsi, valamint a Cabernet-k vannak hátra. Mi a kombájnra is vártunk, ezért hagytunk fehéret is a végére, 22 mustfokot mértünk ennél, de a kékeknél is 20-21-et – magyarázta Szente Imre sályi gazdálkodó, aki a Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsának is elnöke.

– A borvidéken jellemzően a szárazság miatt jó a minőség, reméljük, a savak is megmaradtak. A korai fajták közül éppen ezért a muskotályost hamarabb kellett szedni, de a Leánykát is, ha valaki pezsgőt készít belőle. Aki kivárt, jó minőséget szedett, jó borok lesznek idén. A jó bor gerincét a savak adják, márpedig a bükkaljai borok inkább savasak, száraz években is megmarad ez a tulajdonságuk, általában tompítani kell – tette hozzá Szente Imre, aki viszont a felvásárlási árakról már nem tudott kedvező tendenciáról beszámolni.

– Az importborok ára lenyomja a szőlő árát, amely idén kilónként hetven forintról indult a fehérek esetében, míg az elmúlt években 110–120 forintot adtak érte. Persze később ez igazodott – mondta a termelő.

Dósa Tibor bogácsi gazdálkodó is jó termésről számolt be. A must cukortartalma jó, de a savak egy része az aszály miatt eléghetett, de jó vörösek, fehérek és rozék készülnek majd. Ő a szőlő mennyiségére sem panaszkodott. Mint mondta, növényvédelmi szempontból kedvező volt a 2015-ös esztendő, hiszen száraz volt az idő, ez pedig nem kedvezett a kórokozóknak. Ellenben vadkárok jócskán akadtak az ültetvényekben.

Kicsi a telepítési kedv

A Bükkalján is inkább az idősek művelik a szőlőket, a fiatalok közül kevesen foglalkoznak vele, igaz, tőkeigényes is az ágazat. Éppen ezért alacsony a telepítési kedv, persze, vannak, akik belevágnak. Szente Imre szerint nagyjából enyhén csökken a borvidék területe. Ahol rentábilis a termelés, előrelépés várható, de nagy a konkurencia. A harmadik országokban is jó borokat készítenek, ott ráadásul kevesebb a korlátozás, s nagy ültetvények vannak egy kézben. Országosan egyébként lecsökkent a borfogyasztás az elmúlt években. Egy réteg nagyon szereti a jó borokat, célzottan vásárolnak, értenek hozzá. Az ár viszont meghatározó abból a szempontból, hogy tudnak-e több bort eladni itthon.

– Tóth Balázs –


Stratégiát készítenek

A Bükkaljai borvidék is stratégiát készít a következő évekre, törik a fejüket, hogyan tovább, mi legyen a vezérfajta, szűkíteni kell ugyanis a fajtakört, most legalább ötvenféle szőlő terem a vidéken.– Ezek zömét persze néhány fajta adja, a fehérek közül a Leánykából, Olaszrizlingből van a legnagyobb terület, majd a Zenit, Chardonnay, Pinot Blanc következik, a kékek között pedig a Kékfrankos, Zweigelt, s van egy kevés Cabernet, Oportó. Mindenhol van jellegzetes fajta, mi próbálunk a Leányka felé menni, hiszen inkább fehérboros vidék vagyunk, korai fehér, illatosban vagyunk jók. A Szent Márton Borrendnek is az Olaszrizling volt a fő bora, de lehet, hogy évente változtatni kell – mondta Szente Imre.