“Jelenleg az állami vezetés tanácstalan, nem tudja, mitől működhetne jól a vidék”

Élhetőbb vidéket akarnak
Élhetőbb vidéket akarnak
Borsod-Abaúj-Zemplén – A kistelepülések problémái maradtak, de vezetőik összefogtak, és munkaanyagot készítenek.

Nem lett több a kistelepülések polgármestereinek a fizetése tavaly óta, és a vidékfejlesztés területén sem történt érdemi változás. Pedig épp megyénkből, a biogazdálkodásáról híres Hernádszentandrásról indult a kezdeményezés a problémák megoldására. Üveges Gábor, a kistelepülés polgármestere tavaly nyílt levelet fogalmazott meg a miniszterelnöknek címezve. A levélben vázolta a kistelepülések gondjait, és felvetette, a 2014 októberében érvénybe lépett új szabályozás után az 500 főnél kisebb falvak vezetői közel annyi fizetést kapnak, mint a közmunkások. A polgármester második nyílt levelében a kistelepülések polgármestereit kérte arra, hogy fogjanak össze, és dolgozzanak közösen az élhetőbb vidékért.

Üveges Gábortól megtudtuk, érdemi változás nem történt az általa felvetett problémák terén, de mégsem volt haszontalan a két levél. Mint fogalmazott, Lázár János minisztertől ugyan kapott választ, de az protokollválasz volt, úgyhogy tartalma nem érdekes. A nyílt leveleknek azonban mégis van valamilyen eredményük, hiszen felszínen tartják a témát, ráirányítják a vidék problémáira a figyelmet, és egyfajta párbeszéd indult el a kistelepülések és a kormányzat között. Ezenkívül országszerte megalakultak a kistelepülési kerekasztalok.

Nem támadás

A polgármester hangsúlyozta: munkájuk nem csupán a településvezetők fizetéséről szól, hanem főleg a falvak, a vidék helyzetéről, életképességéről. – Fontos megjegyezni, nyílt levelem nem támadás volt, nem ellenzéki akció, hanem valóban a problémára keresem, keressük együtt a választ. Minden polgármester elmondhatja a tapasztalatait, javaslatait, tehát komoly szakmai munka folyik.

A cél a kistelepülések működőképességének helyreállítása és fenntartása, melynek érdekében komplex megoldást dolgozunk ki. Az egész ország érdeke a sikeres vidékfejlesztés, a kormánynak pedig szüksége van a vidékről érkező tapasztalatokra, javaslatokra. Épp ezért szeptemberre összeállítunk egy szakmai anyagot, ami munkaanyagként kerülhet a nyilvánosság és a döntéshozók elé is.

Ez nem az én érdemem, hanem azé a 70–80 kollégáé is, akik részt vesznek a kistelepülési kerekasztalok munkájában – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve: – De elvárjuk, hogy az ország vezetése részéről ne az arrogancia legyen a válasz, ne úgy kezeljenek bennünket, mint óvó bácsi a kis óvodásokat.

A vidéknek, a városnak és az állami vezetésnek partneri viszonyban, munkatársi kapcsolatban kell állnia egymással. Jelenleg az állami vezetés tanácstalan, nem tudja, mitől működhetne jól a vidék. Szeptemberre tehát egy komplex javaslattal akarunk előállni, ami segíti majd a törvényhozókat – jelezte Üveges Gábor.

– Hegyi Erika –

Rohannak a kihalás felé

Köteles László, Komlóska polgármestere is tevékenyen részt vesz a kistelepülési kerek­asztal munkájában. Lapunknak elmondta: ma a vidéknek az a legnagyobb problémája, hogy „ezer falu rohan a kihalás felé”. A falvak vagy elnéptelenednek, vagy bekövetkezik az etnikai bomba. Ez azért baj, mert olyan közösségek maradnak magukra, melyek képtelenek saját sorsukat irányítani. A polgármester szerint minden településnek szüksége van egy vezetőre, aki magáénak érzi az ott élő közösséget. Úgy fogalmaz: a választópolgárok szembe köpése, amikor a kistelepülések polgármesterei a megélhetéshez alig elég fizetést kaphatnak csak, mert a „demokráciát a létszámhoz kötötték”.

– Nem pénzkérdés a falvak fejlesztése, hanem politikai akarat – tette hozzá Köteles László.









hirdetés