Jegyzet: Zaj

Résztvevők a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Tele a puttonyunk! elnevezésű demonstrációján Budapesten, a József nádor téren 2014. december 6-án.
Résztvevők a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Tele a puttonyunk! elnevezésű demonstrációján Budapesten, a József nádor téren 2014. december 6-án. - © MTI Fotó: Máthé Zoltán
Szüksége van-e a jobboldalnak a megújulásra? Pap Gyula jegyzete.

Mikulás alkalmából Tele a puttonyunk! elnevezéssel demonstrációt szervezett a fővárosba a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A mondhatni egy terjedőben lévő életérzést megfogalmazó figyelemfelhívás a korábbi megmozdulásokhoz képest maroknyi csoportjának üzenete azonban homlokegyenest szembe megy egy hivatalos és (talán) közvélekedéssel – ők akik legkevésbé érintettek a megszorítások, elvonások által.

Zaj – aposztrofálta röviden az ehhez hasonló demonstrációkat egy kalap alá véve a „végzetes” elnevezésű politológiai alapítvány prominense a közelmúltban egy tv műsorban, tudják ők azok akikről a Prezi legújabb reklámfilmje szól majd Ilyenek vagyunk mi? címmel. A beszélgetés folytatásában aztán mélyreható véleménycsere alakult ki a jobboldal lehetséges/szükséges megújításáról.

Kérdés, hogy mennyiben van szükség az ilyen típusú „kutatóintézetekre”, ha egyébként a legkomolyabb döntések ad hoc módon, sok esetben minden előtanulmány mellőzésével születnek.

Nem kérdés, hogy hasznosabb, ha a társadalmi interakciónak ez a „zajos” formája erősödik, világítja meg a valós helyzetet vagy marad a néma, felfuvalkodott, buta sötétség.

– Pap Gyula –








hirdet�s