Versengés az erőforrásokért

Akt.:
Nem tudom, emlékeznek-e még az európai uniós csatlakozási tárgyalások véghajrájára. Amikor az athéni végkifejlet előtt, a mi Medgyessynk és Kovács Lászlónk már régen aláírt és ment volna vacsorázni, de azok a fránya lengyelek még mindig tárgyaltak. Egyebek között Lengyelország jövendőbeli uniós mezőgazdasági kvótáiról, arról, hogy melyik mezőgazdasági termékből mennyit termelhetnek majd a lengyel gazdák az uniós piacra az elkövetkezendő esztendőkben? Balázsi Tibor írása.

Az akkori elszánt nemzeti érdekérvényesítés meg is látszik az országon: talp­alatnyi műveletlen terület sincs se Kis-Lengyelországban, se Sziléziában, se Nagy-Lengyelország régiójában. A lengyel vidék, láthatóan, jól eltartja a lengyelek tömegeit. (Annyi mezőgazdasági gépállomást, mint Sziléziában van, Kelet- vagy Közép-Európában keveset lehet látni.)

Szóval, már az uniós csatlakozás idején tapasztalhattuk, hogy verseny lesz ez a javából a régi és új csatlakozók, de az újonnan beválasztott országok között is. Mint ahogy verseny volt és van az országhatárokon belül, az egyes magyar városok között is. Annak idején, a rendszerváltozás előtt még inkább a központi politikai akarat mindent eldöntő kegyeiért folyt a küzdelem. Az 1980-as évek végén könyvet is írt erről egy tehetséges közgazdász, Vági Gábor, Versengés a fejlesztési erőforrásokért címmel. Ma bonyolultabb a helyzet, hiszen az akkor mindent eldöntő politika már csak egy, – bár ismerjük el – még mindig fontos tényező ebben a folyamatban.

A nagyberuházások letelepítésénél számít a városok lobbiereje, a nagypolitika érték- és érdekválasztása, és mindez kiegészül a piac globális érdekeivel, a beruházó szubjektív szempontjaival – például van-e angol, német stb. nyelvű óvoda, iskola a fogadó városban…

Néhány nappal ezelőtt Miskolc alpolgármestere arról tartott sajtótájékoztatót, hogy négy hónap alatt három nagyberuházás jött a megyeszékhelyre. Ráadásul olyan cégek csábultak hozzánk, amelyek nagy termelékenységgel dolgoznak és magas hozzáadott értéket állítanak elő az elektronikai és az autóiparban. Azokban az iparágakban, amelyek várhatóan a következő évtizedek sikerágazatai lesznek és a kutatás-fejlesztési folyamatok legnagyobb ösztönzői is egyben.

Az erőforrásokért, a beruházásokért folytatott pozícióharc az egyes települések között, természetesen, folyamatos. Ez a mostani miskolci siker szakaszgyőzelem.

– Balázsi Tibor –








hirdetés










hirdet�s