Jegyzet: Óvatos duhajkodás

Szerény figyelem övezi a jelenlegi mérsékelt kormányátalakítást, a bejelentett változások a maguk módján ésszerűnek tűnnek, olykor még árnyalt önkritika is kiérezhető az indoklásokból. Pap Gyula jegyzete.

Leszámítva azokat, akik szerint az egész garnitúrának mennie kellett volna, mondhatni érdeklődéssel figyeli a mérsékeltebb közvélemény hogyan birkózik meg az új, – egyezzünk meg, gyönyörű – „Emmi” elnevezésű minisztérium a kibővült feladatkörrel. Reálisnak tűnik a miniszterelnöki európai helyzetértékelés, az extrimitásokat mellőző „óvatos duhaj” megközelítés kis túlzással fogalmazva akár új korszak előszele lehet. Abban ugyancsak rejtezik egy nagyon széles konszenzus – igaz, más előjellel -, hogy az új gazdasági rendszer teljesítménye eltérő lesz a sokak által remélttől. A költségvetés tervezési túlbiztosítás szintén jól hangzik, a „mai világban” nem lehet elég óvatos az ember.

Csak az lenne a kiemelten fontos szempont, hogy a biztosítás biztosítását már ne nekünk kelljen megfizetni, mert – bármily meglepő – ettől nem hogy nőne, de rohamosan csökken (lét)biztonságérzetünk.

Pap Gyula








hirdet�s