A pártgarázs

A pártgarázs
Egy ezredmásodpercen múlik az életünk. Bandi, a habókos sofőrünk annyira uralja a szárnyaló szarvasos fekete Volgát, hogy nem is figyeli a táblákat. A pesti Dob utcánál, a sarki patikánál elnézi a jobbkéz-szabályt. Pechünkre belénk is zúg egy csőrös Csepel. A mi kocsink is masszív: az ütközés ellenére menetirányban maradunk. Csak a Volga motorja bánja a hatalmas csattanást. Csala Laci bácsi, lapunk főszerkesztője anyósülésestől a szélvédőhöz vágódik. Szántó István írása.

A hátsó ülés kiszakad, magam se tudom, hogy kerülök a műszerfalra. Pilótánk a fejét fogja, hallgat, jobb is. A rendőrök viszik el vérvételre. Egyedül maradok a roncs­ban. Ám mielőtt elvontatnák, megtalálom az aszfalton és el is teszem emlékbe a kocsi ormótlan ezüst szarvasát.

Nehéz napok következnek. A párt gazdasági osztályán keveslik a rendőri intézkedést. A párt vagyonáért felelős Kovács Mihály szigorú ember. Szarvas Miklós, a Buday József utcai pártgarázs vezetője egy hétig faggat minket a történtekről. Dilemmában vagyunk. Nem mártanánk be a sofőrt, de nem is szívesen ülnénk ismét a kocsijába.

Egyébként ebben a Népkert melletti garázsban tárolják és javítják a párt autóit. Persze egyetlen tábla se jelzi ezt a fontos kiszolgálóintézményt. Csupán a közvetlen környezetében látják, hogy erre mekkora a hivatali autók forgalma. Kevesen tudják, hogy eredetileg kié volt ez a hatalmas ingatlan. Arra emlékeznek, hogy a Rákosi-érában Steiner László itt szervezi meg a párt műszaki-technikai bázisát.

Sokáig vegyes a járműpark: az öreg Skodák mellett bőven vannak oldalkocsis motorkerékpárok. Az igazi fejlődés a hatvanas évek végétől datálódik. A viharvert Moszkvicsokat elegáns, felvert orrú Volgák váltják. A megyei első titkárok már nagy Fiatokat, sőt időnként Mercedeseket is kapnak. Az egyiknek a fia tropára tör egy 2500-as luxusautót. A vizsgálat hetei alatt a teremgarázs sarkában ponyva alatt őrzik a roncsot. De a kíváncsiak kedvéért bármikor fellebbentik a takarót.

A változás Naár József vezetése alatt következik be. Az udvar végében továbbra is személyzeti öltöző van. Mellette a festőműhely és a kocsimosó. A teremgarázsban katonásan sorakoznak kis Zsigulik, később Ladák. Rácsos orrú, nagy Mercedes csak főnököknek jár.

Az első számú szerelő Simon István. Amikor az apparátusban dolgozók privát kocsiját is befogadják, az ő kegyeit keresi mindenki. A kisfőnökök: Kuripla József és Vanczák János. Az első titkárok legendás sofőrje Báder János, Molnár Mátyás és Molnár Ferenc. A hollóházi Matyi, a mindig hallgatag ember Prieszol Sándort is furikázza. Egyszer, amikor a főnöke kiszáll egy útszéli villantásra, és becsapja az ajtót, Matyi hátra se nézve elhúz.

Csak Miskolcon veszi észre, hogy senki nem ül a háta mögött. Bodnár Ferenc arról híresül el, hogy egy lépést se tenne gyalog, s ha maga vezet, utasain eluralkodik a halálfélelem. Grósz Károly ragaszkodik a megszokott pilótájához, ha nem ő ül a volánnál, a kétméteres hajdani kormányőr, Szendre Ferenc furikázza. A vezetők sokat utaznak, a pilótákkal többet vannak együtt, mint a családjukkal. Így aztán valamennyien a famíliába tartoznak.

Dudla József az első nagyfőnök, aki szeret vezetni. Ritkán kér pilótát, de ha kap, maga mögé ülteti. Elsőként az ő kocsijában van tárcsás URH-telefon.

Ő az utolsó első titkár, aki „becsukja a boltot”: leadja a sötétkék 1500-as Ladát és a hozzá való kulcsot, aztán hátra se nézve búcsút int.

Ma a pártgarázsban többféle vállalkozás működik. Kocsit mosnak, gumit szerelnek, műszaki vizsgáztatnak. Csupa fiatalember, fogalmuk sincs, hogy ezen a pár négyzetméteren a történelem visszafordíthatatlan hajtókereke is átgázolt.

Szántó István








hirdetés