Meleg van, meleg lesz

Van egy kedvenc könyvem, az „Olvad a jéghegyünk” című nagyszerű bestseller. Két amerikai közgazdász írta, és azt a problémát próbálták nagyon szórakoztató módon egy pingvincsapat történetével leírni, amit a vezetés és szervezéstudományban változásmenedzsmentnek hívnak. Kiss László írása.

Azaz azt, amikor egy céget, csapatot, országot változásra kell bírni, mert nem lehet úgy továbbcsinálni a dolgokat, mint addig.

De továbbra sem tűnik úgy, hogy nagyon pánikolna az emberiség.”

Konkrétan a pingvinek alatt elkezd olvadni a jéghegy, ami addig az otthonuk volt, és a nagyszerű humorú történetben megismerjük a változási szituáció összes jellemző figuráját. A prófétát és forradalmárt, aki először kezdi el mondani, hogy bizony olvad a jéghegy és cselekedni kellene, az örökös tamáskodókat, akik azt mondják, ugyan, dehogy olvad, meg csak átmeneti jelenség az egész és így tovább.

Mostanában marha meleg van, egy jó hűvös tavasz után, és még szerencse, hogy nem egy jéghegyen lakunk. Folyik a vita a globális felmelegedésről, de akinek van józan esze és már megért minimum 20–30 évet is, láthatja, tapasztalhatja, hogy az időjárás azért kétségbevonhatatlanul változik. Nem tudjuk pontosan merre és milyen lesz az elkövetkezendő évszázad, de változik, az tény. Igaz, mindig találnak egy adatot, miszerint valamikor régen már volt ilyen meleg ekkor, sőt, de itt nem a rekordokról van szó. Hanem a kiszámíthatatlanságról, az évszakok összekeveredéséről, karaktervesztéséről, és a különféle csúcsok, kiugrások egyre sűrűbb jelentkezéséről.

Hetente elver valamit a jég, leszakad az ég, de meglehet, a kánikula után váratlanul fázni fogunk és így tovább. De továbbra sem tűnik úgy, hogy nagyon pánikolna az emberiség, sőt Trump szerint az egész felmelegedés baromság. Stephen Hawking, a tolószékben ülő zseniális tudós szerint az emberiség úgyis tönkre fogja tenni a bolygónkat, jobb felkészülni a költözésre. Hawking szerint amúgy két dologgal van baj: a kapzsisággal és a hülyeséggel. Ez a kettő elegendő arra, hogy elpusztítson végeredményképpen mindent.

Mi nagyon szerencsés helyen élünk, Magyarország sok szempontból egy fantasztikusan jó adottságú élőhely állatoknak, növényeknek, de ide is becsaphat a villám. Csak egy apróság: senki nem tudja, hogyan hat az eltolódó időjárás a kártevőkre. Milyen új fertőzések jelennek meg, mert a kényes egyensúly megbillen.

Persze, nem olyan gyorsan, a változás nem pillanatokon múlik, van időnk tanulni. Tanulhatnánk például akár egészen kis dolgokat is az alkalmazkodáshoz. Szentpéterváron járva tapasztaltam, hogy olyan zuhék, esők csapnak le pillanatok alatt, amitől Budapest, de bármelyik másik városunk lebénul egy perc alatt, televíziós szenzáció lesz az elmerülő autókból.

Ott tíz perccel a ömlő eső után eltűnik a víz mindenhonnan. Merthogy létezik jó vízelvezetés is – kb. a cári rendszer óta. De megtanulhatjuk azt is, ahogy a lettek, észtek tisztelik és óvják a szomszédban a természetet, azt a nem túl sokféle növényt és állatot, ami ott él. A pingvinek a könyvben költöznek a végén. Csakhogy nekik volt másik jéghegy, nekünk meg nincs másik Föld.

– Kiss László –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s