Jegyzet: Kocsi-út

By Fábián György
Jegyzet: Kocsi-út
Lenin meghalt, Marx sem él már, és én sem érzem túl jól magam, jut eszembe egyre gyakrabban a szakállas duma, s ha ekkor még hétfő is van, az már bőven elég – és erre azt olvasom aznap a hírcsatornákon, hogy az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont szerint az euróövezet sem igen húzza öt évnél tovább. Fábián György jegyzete

Még valami jó hír? Csoda, hogy egy ilyen kijelentésre nem rogyott ránk máris az egész hóbelevanc – bezzeg Lajosunknak tavaly elég volt szinte csak köhintenie egyet, máris mélyrepülésbe kapcsolt a forint. Londoni elemzőknek szabad, nekünk nem? Mellesleg, mégis, kinek drukkoltok, sporttársak?

Egy ideje menetrend szerint elővesz a rágódás: vajon mitől megy úgy az uniósdi – évszázadok óta – az Amerikai Egyesült Államoknak, és mitől nyögvenyel nálunk, az értelmes Európában. És persze fölrémlik egy tanárom is, aki vagy másfél évtizede olyan véleményeket idézgetett, melyek szerint teljesen mindegy, mikor csatlakozunk ehhez az EU nevezetű csődtömeghez. Mekkora hülyeség, gondoltam akkor magamban, ifjonti zsenge ésszel – aztán tessék…

Elmémen azóta – az általában remélhetőekkel ellentétben – a korosodás sem segített, és Európa, a vén, rossz szekér is egyre inkább zörögve fut velünk, vajon hová megy ez a járat…

gyorgy.fabian@inform.hu

Gyűltek, léptek, határoztak

Diplomás utcaseprők








hirdet�s