Az egykori szenátor és külügyminiszter minapi kampánybeszédében kijelentette: eljött az ideje annak, hogy megnevezze azt a személyt, aki képes lesz fellendíteni az Egyesült Államok gazdasági életét. A hajdani First Lady nem Nobel-díjas közgazdászokra, híres cégvezetőkre, vagy a Wall Street legkiválóbb bankárjaira bízná ezt a fontos szektort, hanem a férjére, aki két cikluson át a Fehér Ház lakója volt.
Clintonné nem fukarkodott a jelzőkkel, amikor Bill Clintont méltatta. Otthon persze nyilván előre mindent megbeszélt vele, nehogy a már nyugdíjas ura a szívéhez kapjon, amikor szavait hallgatja. Hillary érvei kristálytiszták: „Bill tudja, hogy mit kell csinálni a szénbányászattal, a nehéziparral, és azzal is tisztában van, hogy mindent megérdemelnek a kétkezi munkások”. A washingtoni szerepre ácsingózó jogász azt elfelejtette elárulni, hogy milyen tárcát szán a párjának, de ez lényegtelen. Ugyanis nyilvánvaló, hogy aki elnök volt, már nem lehet családi beosztott, az esti mese persze jól hangzik. Ezért találták ki.
