Ciki, ha megkérdezik, hány iskolám van

Bag, Budapest - Kinek a munkakereséshez, kinek egy szakmához, kinek jogosítványhoz kellene a nyolc általános, ahonnan kimaradt annak idején. Bagon maguk kértek és kaptak lehetőséget ehhez az egykori kimaradók. Harmincas-ötvenes éveiket taposó emberek ültek vissza az iskolapadba, hogy a papírral együtt némi esélyt szerezzenek ahhoz, hogy kikeveredjenek a reménytelenségből. Ballai Vince cikke az Abcúgon.

Fotó: Magócsi Márton

Dzsudi legszívesebben quadozni menne.

Anya és apa elviszi Dzsenit és Zsanettet az aquaparkba.”

Blanka a dzs-nél és q-nál némi bizonytalansággal, de szépen kanyarított betűkkel rója a példamondatokat ceruzával a papírra, ahol már jó pár sor szerepel. A tollbamondás szövege szokatlannak tűnhet egy átlagos általános iskolához, de szokatlan a helyszín is: egy két konténerből kialakított terem egyik asztala a bagi romatelep szélén, ahol egy másik asztalnál Ady szerelmi költészetéről van szó (Héjanász az avaron), egy harmadiknál pedig kockacukron magyarázza az oktató a térfogat mértékegységének a lényegét.

Nem egy átlagos iskoláról van szó, ahogy a tanulók sem azok. Blanka például ötvenéves, tanulótársa Sanyi – akivel együtt rágják át magukat a 3-4. osztályos anyagon – pedig 38. Annak idején mindketten kimaradtak az iskolából, most igyekeznek pótolni Zsuzsa, az egyik önkéntes oktató segítségével.

Fotó: Magócsi Márton

“Három kisöcsémet kellett nevelnem, mert a szüleim dolgozni jártak. Akkor még volt KMK” – Blanka ezzel indokolja, hogy annak idején miért maradt ki az iskolából. (A KMK a közveszélyes munkakerülő rövidítése, a Kádár-rendszerben a hatóságok üldözték azokat, akiknek nem volt bejelentett munkahelye, ezért valamilyen munkát mindenkinek kellett végeznie) Blanka anyja utcát söpört Gödöllőn, apja segédmunkás volt annak idején, így rá hárult testvéreinek nevelése. Most azért tanul, mert ha valahova munkára jelentkezik, és kérdezik, megvan-e a nyolc általánosa, igennel szeretne felelni.

Ezzel a problémával nincs egyedül. Léna, aki most 43, és most szintén a konténeriskola padjait koptatja, annak idején a harmadik osztályig jutott el. Ő is kistestvérekre vigyázott otthon, majd 14 évesen házasságba kényszerítették, ahonnan elszökött. “Ciki, ha munkát keresek, és megkérdezik, hány iskolám van” – mondja. Dzseni 34 évesen végzi a 8.-at. “Elszöktem, szerelmes voltam” – indokolja, hogy annak idején miért nem fejezte be az iskolát. Jogosítványt szeretne szerezni, de munkakeresésnél is jól jönne neki a papír, ha majd lejár a gyese.

Fotó: Magócsi Márton

Sanyi a hegesztő szakmát szeretné kitanulni, és a targoncavezetőit is letenni, de mindkettőhöz kell az elvégzett nyolc általános. Ő amúgy két helyen is dolgozik: hétközben közmunkás, hétvégén egy szállodában gondnok. Tudja, hogy a programban még úgy is több év, mire megszerzi a papírt, hogy alsóban félévente két, felsőben félévente egy osztályt végezhet el, de eltökélt. “Addig legalább jól begyakorlom a hegesztést.”

Az, hogy tanuljanak, a saját ötletük volt – Sanyi és Léna volt a fő kezdeményező -, és ehhez a romatelepen közösségépítő programokat szervező (és egyik helyi programjával a SozialMarie, európai társadalmi innovációs díjat is nyert) BAGázs Egyesület segítségét kérték. Az egyesület végül a Lehetőségek Iskolája programja alapján szervezte meg az oktatást önkéntes oktatókkal. Most februárban indult, ez az első félév, heti négy alkalommal vannak órák, jellemzően a délutáni, esti órákban, június közepén osztályozóvizsga lesz.

Fotó: Magócsi Márton

Sára ifjúságsegítőként régebb óta kapcsolatban áll az egyesülettel, matematika és fizikaórákat tart. Azt mondja, jól haladnak, mert a diákok könnyen tudják azonosítani a megoldandó feladatokat az életből már jól ismert példákkal, például a leárazásnál, vagy festésnél, csempézésnél a szükséges anyagmennyiség kiszámítása. A fiúk pedig nagyon jól olvasnak alaprajzokat – sokan dolgoznak az építőiparban, de egyszer történelemórán komoly beszélgetés alakult ki Mária Teréziáról is a nők között, a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében hozott rendeletével kapcsolatban. Az önkéntes oktató szerint érdekes volt, hogy ez a XVIII. századi probléma mennyire nem volt idegen az itteni embereknek.

Ildikó és Szilvi is önkéntes oktató, előbbi önkormányzati politikai karriert hagyott ott korábban, utóbbi pedig joghallgató. Matematikát, irodalmat és nyelvtant oktatnak a 3-4. évfolyamon, amiből maguk is profitálnak, persze nem anyagi értelemben. “Jót tesz az ember személyiségének. Nagy alázatot tanulunk cserében” – mondják a felnőttek oktatásáról, akiket nagyon motiváltnak írnak le.

Szünet az órák között | Fotó: Magócsi Márton

Gyorsan tanulnak és okosak – mondják a diákokról. Ugyan ki-kimarad a házi feladat, de legfeljebb órán pótolják. Többen közülük több helyen is dolgoznak, és néha úgy hozza az élet – beteg gyerek, sok otthoni teendő -, hogy kimaradnak az órákról, de a tucatnyi tanulóból álló mag nagyon igyekszik. Blanka nagyon jó matekból, gyorsan számol fejben, Dzseni pedig töriből jeleskedik, és mindannyian igénylik az azonnali értékelést, visszajelezést munkájukra – mondják róluk az oktatók.

Akadnak persze nehézségek. Lénának sajt bevallása szerint a helyesírással gyűlt meg a baja, Sanyinak pedig a szövegértéssel. A férfi viszont könnyen kap segítséget otthon. Kilencéves kislánya majdnem ugyanazokat tanulja az iskolában, mint amit ő, azt mondja, meg is szokták beszélni egymással, ki hol tart, miket tanult.

- Ballai Vince | abcug.hu -