Járjon-e bármi büntetés rossz bizonyítványért?

Akt.:
Bizonyítványosztás
Bizonyítványosztás - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Mit tegyünk, ha rosszak a gyerek jegyei? És mit, ha jók? A szakembert kérdeztük.

„Nem voltam boldog, amikor megláttam a fiam bizonyítványát – mondta lapunknak egy miskolci édesanya, aki kérte, nevét ne írjuk meg. – Három tantárgyból is hármas lett, pedig tud, ha akar, csak rettenetesen lusta. Büntetésből nyáron is tanulni fog, és nem engedem el az unokatestvéreihez nyaralni. Ez lesz számára a legnagyobb büntetés, hiszen ezt várta a legjobban. Véleményem szerint így tanulja meg a gyerek, hogy jutalom csak akkor jár, ha azért tesz is valamit” – jelentette ki az édesanya.

Vége a tanévnek, a legtöbb diák már a bizonyítványát is megkapta. Felmerül a kérdés, a szülők hogyan fogadják a gyermekük tanulmányi előmenetelét tükröző érdemjegyeket? A kérdést szakembernek tettük fel, Szögedi Dalma iskolapszichológusnak, aki elöljáróban kifejtette: fontos, hogy a gyerek kapjon a szülőtől visszajelzést a tanulmányi eredményével kapcsolatban. Hiszen ha elvárunk valamilyen teljesítményt a gyermekünktől, akkor tudtára kell adnunk, hogy elégedettek vagyunk-e azzal vagy sem.

Szerinte mi a gond?

„Azonban a visszajelzésnek nem a büntetésről vagy a jutalmazásról kell szólnia – hangsúlyozta a szakember. – Ha úgy látjuk, hogy a képességeihez mérten jól teljesített a gyerek, akkor mondjuk el neki, hogy örülünk a bizonyítványának, büszkék vagyunk rá és ez nekünk nagy boldogságot jelent. Sok gyerek tárgyban szereti látni a szülő elégedettségét, de pszichológusként ezt nem támogatom. Azonban ha már év elején megígértük neki például a telefont a jó bizonyítványáért, akkor az ígéretünket tartsuk be! Azonban sokkal jobb jutalomnak bizonyulnak a közös élmények. Menjünk el egy családi fagyizásra, az állatkertbe, vagy ha a gyerek a strandra vágyik, akkor oda. És akkor tudja, hogy ez az ő jó eredményének a jutalma, övé ez a nap” – mutatott rá Szögedi Dalma, azzal folytatva, hogy mit tehetünk, ha a gyerek rosszul teljesített.

beszur

„Lényeges, hogy a szülő az egész tanév során kövesse figyelemmel gyermeke érdemjegyeit, és év végén ne villámcsapásként érje, hogy valamiből kettest kapott vagy megbukott. Ha ez utóbbi mégis megtörténik, akkor se töltse az egész nyarat tanulással a gyerek! A június és a július legyen szabad, de augusztusban napi fél-egy órát készüljön a pótvizsgára, akár magántanár segítségével. Nevelő célzatú lehet, ha a gyereket megkérdezzük, ő hogyan látja, megtett-e mindent annak érdekében, hogy jobb legyen az eredménye, és hogy szerinte milyen gond állhat a rossz teljesítmény mögött. Van olyan gyerek, aki azt mondta, valóban nem tett meg mindent, nem figyelt, nem végezte el a feladatait. Ha jóvátételként felajánlja, hogy nyáron például füvet nyír otthon, vagy kocsit takarít, akkor engedjük, hogy „vezekeljen”. A szülőnek azonban nem szerencsés ilyen büntetéseket kiszabnia” – hívta fel a figyelmet a pszichológus.

Dacos lesz

Jelezte: az sem szerencsés, hogy ha a gyereknek már májusban megígértük a nyaralást vagy a tábort, de azt a rossz bizonyítványára hivatkozva lemondjuk. Az év végi jegyek nem az utolsó pillanatban dőltek el, hanem valószínűleg már márciusban lehetett látni, hogy melyik tantárgyból teljesít gyengén a gyerek. Ha a szülő mégis úgy gondolja, hogy a rossz bizonyítványért nem jár nyaralás, akkor azt mindenképpen jóval év vége előtt közölje a gyerekkel.

„Az efféle büntetéssel egyébként nem érünk el semmit. Legfeljebb annyit, hogy a gyerek dacos lesz, haragudni fog, vagy olyan bűntudatot ébresztünk benne, ami nem építő jellegű” – mutatott rá Szögedi Dalma.

Hegyi Erika


Kudarcokra azért mindig szükség van

Szögedi Dalma iskolapszichológus hangsúlyozta azt is: tapasztalatai szerint a szülők olykor jobb képességűnek gondolják a gyermeküket, mint amilyen valójában. Ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy az angol például azért nem megy neki, mert még nem elég érett a nyelvérzéke, vagy hogy matekból azért gyenge, mert nincs barátságban a számokkal. „Nekünk, szülőknek is fejben kell tartanunk, hogy az iskolai osztályzat nem minden. Bár a jó tanulók általában könnyebben boldogulnak az életben is, de ez egyáltalán nem törvényszerű. Tudjuk, hogy Einstein 9 éves koráig nem tudott folyékonyan beszélni, azt hitték róla, hogy fogyatékos. Vagy ott van Lincoln, akinek idegösszeroppanása volt, több választáson is alulmaradt, senki nem tartotta őt politikai vonalon esélyesnek, végül mégis Amerika elnöke lett. A kudarcokra a gyereknek is szüksége van, hogy tanulni tudjon belőle. Például azt, hogy másként kell a tanuláshoz hozzáállnia” – fogalmazott a szakember.