Jakabfi Zsanett már csak a válogatott sikert hiányolja

Budapest – Jakabfi Zsanett, a legsikeresebb magyar női labdarúgó kijelentette, hogy már csak a válogatottbeli siker hiányzik a pályafutásából.

A VfL Wolfsburg 26 éves csatára az Amiről még nem meséltem című beszélgetéssorozat hétfő esti rendezvényén, a Pesti Magyar Színház szalonjában felidézte, hogy a Német Kupát háromszor, a bajnokságot és a Bajnokok Ligáját egyaránt kétszer nyerte meg klubcsapatával, 2013-ban ráadásul a Bundesliga legjobb játékosának választották az edzők és a csapatkapitányok szavazatai alapján.

A magyar válogatottban 2007-ben mutatkozott be, és mint elmondta, karrierjéből csak azt hiányolja, hogy még egyetlen nagy nemzetközi tornára sem jutottak ki. Hozzátette: nagyon elszomorította, hogy a jelenlegi Európa-bajnoki selejtezősorozatban egyszer sem sikerült legyőzniük Oroszországot, ezért távolabb kerültek a továbbjutástól.

Jakabfi úgy fogalmazott: fiatal csapatukban egyre többen vannak a légiósok, akik más mentalitást képviselnek, mint korábban, ezért bízik benne, hogy a közeljövőben részt vehetnek egy kontinenstornán.

A beszélgetést vezető Elbert Gábor korábbi sportszakállamtitkár, a PTE ETK tanára kérésére Jakabfi felidézte a Somogyváron töltött gyermekkorát, amikor az édesanyja előtt sokáig titkolta, hogy futballozik, és a temetőudvaron gyakorolt a testvérével.

Később öt évet töltött az MTK-ban, amelyre ugródeszkaként tekintett, mert mindenképpen külföldre akart igazolni, és ez 2009-ben sikerült is. A Wolfsburg az elmúlt években Európa egyik legjobb klubjává vált, a csatár szerint nem elsősorban a játékosok futballtudása, hanem a családias hangulat miatt. Mint elmesélte, 2013-ban, amikor a bajnokságot, a kupát és a BL-t is megnyerték, egyetlen estét sem töltött egyedül, mert mindig közös programokat szerveztek a társaival.

Azon a tavaszon bokaszalag-szakadással játszott, ezért krónikus gyulladás alakult ki a lábában, és két évet ki kellett hagynia a műtétek miatt. “A sérülésemről azt gondolom, segítség volt az élettől, hogy újraértékeljem, mi a legfontosabb számomra. Az egészség, a család és a barátok. Mostanság már a pályán is érzem, hogy kezd visszatérni a korábbi formám” – mondta.

A Német Kupa idei döntőjét május 21-én az ő két góljával nyerték meg 2-1-re a Sand együttese ellen, és a csütörtöki Bajnokok Ligája-fináléban is kezdőként lépett pályára, de a Wolfsburg 1-1-es rendes játékidő után tizenegyesekkel veszített a francia Olympique Lyonnal szemben.

“A női foci is mindinkább üzletté válik. Az a szomorú valóság, hogy ha sérült vagy, senki nem vagy. Bár ez némileg érthető, hiszen arra kell alapozni, aki játszani tud, másképp nem működne a profi világ” – mondta a sérülésével kapcsolatos tapasztalatairól.

Hangsúlyozta, hogy tudatosan építi a karrierjét, ezért 2009-es klubváltását követően gyorsan megtanult németül, már azon a nyelven is gondolkodik, sőt rendszerint kijavítja csapattársai nyelvtani hibáit az öltözőben. Mint elmondta, eleinte honvágya volt, de két éve már Wolfsburgban érzi otthon magát, a társai is németként tekintenek rá, letelepedett az országban, a visszavonulása után sem tervezi a hazatérést.

Az élsport mellett dolgozik, a klub férfi labdarúgó-szakosztályában tevékenykedik pénzügyi munkakörben. “Egy rossz meccs után lehangoló lenne, ha nem foglalná le a gondolataimat valami. A munkahelyemen elvárások vannak, így el tudom felejteni a labdarúgással kapcsolatos gondokat. Nagyon fontos, hogy elszigetelődjek a sportágtól a szabadidőmben, ezért nem is nézek futballmérkőzéseket a televízióban” – mesélte.

A jelenlegi szerződése 2018-ig szól, de mint mondta, akkor sem igazolna a Bayern Münchenbe – amely a nőknél is a Bundesliga bajnoka lett idén -, ha hívnák. A következő idényben az elsődleges céljuk a bajnoki cím, a második pedig a BL-elsőség visszaszerzése lesz.

Kifejtette: jól esik neki, hogy a szurkolók és az újságírók többször is Puskás Ferenchez hasonlítják. Egyrészt azért, mert ez az összevetés nagyon ritka, pláne női futballisták esetében, másrészt pedig azért, mert Magyarországon sokan lenézik a női szakágat. A két ország labdarúgása között az anyagi lehetőségekben, a médiaháttérben és a népszerűségben látja a legnagyobb különbséget.

– MTI –



Sporthírek